Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-03
MeH Nemze tpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.03. 30 A református pap menesztését kérik az érsem jéniek Krónika 2009. június 03. A több évig eltartó gencsi ügy végleges lezárása után újabb békétlenség ütötte fel a fejét a Királyhágómelléki Református Egyházkerület berkeiben. Ezúttal a Bihar megyei Érsemjénben, ahol mintegy ötven személy tiltakozott Fülöp János református lelkipásztor ellen pünkösd hétfőjén, amikor Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselőjelölt pünkösdi istentiszteletet és fórumot tartani érkezett a községbe. Kitartók. A lelkész távozását kérők az istentisztelet alatt a t emplom mellett lévő művelődési ház teraszán tüntettek Fotó: A szerző felvételeBalazsi József érsemjéni polgármester a Krónika megkeresésére elmondta: régóta kérik az egyházkerületet, hogy távolítsa el a lelkészt, ám „Tőkés mindig keresztbetesz” nekik. A de monstrációt is azért tartották a hívek, mert sem ők, sem a helyi RMDSZszervezet, élén a polgármesterrel, „nem akarta, hogy bevigyék a politikát a templomba”. Ezért kérte Balazsi a püspököt arra, hogy a közéleti megbeszélést tartsa a községházán, ezt azonb an Tőkés László visszautasította. Az Erdon hírportál beszámolója szerint a zászlókkal és szórólapokkal felszerelkezett tiltakozók az esemény ideje alatt a templom melletti művelődési ház teraszán hirdették folyamatosan álláspontjukat. Nem megalapozott a panasz Az egyházkerület által nyilvánosságra hozott iratcsomóból az tűnik ki, hogy a semjéni református gyülekezet egy részének a lelkész menesztéséért benyújtott indítványát már januárban elemezte az egyházmegye vizsgálóbizottsága. Balazsi elmondása sze rint elsősorban nem anyagi vétségekről volt szó, sokkal inkább erkölcsi indíttatású volt a kérelem. „A lelki életünk tönkretételén munkálkodik Fülöp János, immár tizenöt éve, mióta itt szolgál” – mondta lapunknak a polgármester. Az egyházmegye Bihardiósz egen székelő elnökségének január 30án kelt határozatában az áll, hogy „a Fülöp János lelkész ellen benyújtott panasz megalapozatlan, nem fegyelmi ügy”, ezért a további vizsgálódást megszüntetik. Május 12én az egyházkerület fegyelmi bizottsága is közzét ette végzését a dokumentumban már „érsemjéni ügyként” említett problémával kapcsolatban, melyben megállapítja, „hogy a benyújtott panasz és fellebbezés megalapozatlan, nem meríti ki a fegyelmi vétség fogalmát, és az ügy fegyelmi eljárást nem igényel”. Új templomot építenének? Balazsi arról is beszámolt, hogy amennyiben az egyházkerület nem távolítja el a lelkészt a községből, a tiltakozók akár új templomot és parókiát is készek építeni, és így a községben párhuzamosan két református gyülekezet működne. A gyülekezet Fülöpöt ellenző része az önkormányzathoz fordult az ügyben, amely a május 14i ülésen el is fogadott egy elvi beleegyezést arról, hogy az egyházközség kaphasson egy 1000 – 1500 négyzetméteres területet templomépítésre. A határozatot egy levél kí séretében az egyházkerülethez is továbbították, azzal a kéréssel, hogy foglaljon állást a kérdésben, és hozza tudomásukra az egyház vonatkozó törvényeit. Az egyházkerület közleményében kifogásolja, hogy „Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulóján, szül őfalujának RMDSZes, magyar polgármestere a magyar református egyházkerülethez ékes román nyelven intéz folyamodványt az egységes református gyülekezet kettészakítása tárgyában” – ugyanis mind a levél, mint a határozat románul íródott. A tiltakozók szóró lapot is készítettek, amelynek szövege a sajtóhoz is eljutott. A több pontba szedett nyilatkozatból kiderül, mit szeretne a Fülöp távozását követelő csoport. A tiltakozást egyébként a május 22én, Debrecenben tartott magyar református alkotmányozó zsinaton is közzétették. Többek között azt követelik benne a zsinattól, „tegyen lépéseket, hogy az érsemjéni ügy igazi kivizsgálásra kerüljön, és külső ráhatás nélkül döntsenek” benne. Emellett azt is nyomatékosan kérik, „vizsgálják felül, hogy helyese egy lelki pásztort nyugdíjazásáig egy gyülekezetre erőszakolni”, és erre megoldásképpen javasolják, hogy a lelkészeket is mandátumra válasszák az egyházban, akárcsak a püspököket.
