Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-18
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.18 . 13 eredményeként évek múltán minden téren teljesíthetjük az egyetemmé nyilvá nítás valamennyi tudományos és egyéb elvárásait. Ehhez a folyamathoz már elkészítettük stratégiai programunkat - hangsúlyozta a rektor. Szlovákiában jelenleg harminckét egyetem működik. Ezt a számot csökkenteni, az oktatás színvonalát pedig lényegesen eme lni szeretnék. Ennek érdekében az oktatási minisztérium felkérte az Akkreditációs Bizottságot, hogy egységes kritériumok alapján minősítse az összes felsőoktatási intézményt, majd tegyen javaslatot, hogy közülük mennyi éri el az egyetemi, továbbá a főiskol ai szintet, s mennyien kerülnek a szakfőiskolai kategóriába, ahol ezentúl csak alapképzés folyhat, csökkentett állami támogatással. Elemezéseik alapján a végső döntést a szlovák kormány hozza meg, késő ősszel vagy legkésőbb a jövő év elején. A testület egy előre csupán a kassai Állatorvostudományi Egyetemmel és a zólyomi műszaki felsőoktatási intézménnyel kapcsolatban indítványozza, hogy megőrizhetik mostani tudományos rangjukat. Becslések szerint további négyöt esetben juthat hasonló végeredményre. vissza Erőpróbába kezd az EP – Az új parlament balszárnya "beszól" a ma kezdődő csúcs résztvevőinek, akik Barroso utódját keresik Az új Európai Parlament baloldala elszántan küzd José Manuel Barroso bizottsági elnöki mandátumának meghosszabbítása ellen - és úgy véli, össze tud hozni olyan többséget, amely őszig halogatni tudja a döntést a kinevezésről. A ma kezdődő EUcsúcsnak ez a fő témája. Blahó Miklós| Népszabadság| 2009. június 18. | Több nagy témát is áttekintenek az EUta gországok állam- és kormányfői a ma kezdődő csúcstalálkozón: az intézményi ügyeket, a bankfelügyeleti rendszer átalakítását, a válságkezelés folyamatát és a szegény fejlődő államok klímavédelmi erőfeszítéseinek támogatását. A legizgalmasabb kérdés az első - hogyan vészelje át az unió az intézményi krízist, amely abból fakad, hogy az írek népszavazáson elutasították a lisszaboni szerződést, amelynek már érvénybe kellett volna lépnie. Így most a nizzai szerződés alapján kell eljárni. Ám az írek a csúcson megk apják a kért garanciákat: biztonsági ügyekben semlegesek maradhatnak, s úgy intézik adó- és abortuszpolitikájukat, ahogy akarják. Írország ma vagy pénteken be is jelentheti, hogy mikor rendezi az újabb népszavazást, amelyen a felmérések szerint ezúttal gy őzhet az igen. Ha így lesz, akkor a lisszaboni szerződés sorsa várhatóan októberben eldől. Ebbe kapaszkodnak bele most az új törvényhozás balszárnyán sokan. A többségük persze nem lesz vacsoravendég ma Brüsszelben, az állam- és kormányfők csúcstalálkozójá n, hiszen a törvényhozók a fehér asztal mellé nem hivatalosak. De az európai szocialista párt szintén külön találkozót hívott össze ma délelőttre, amelyen viszont az ide tartozó miniszterelnökök is részt vesznek. A dán Poul Nyrup Rasmussen pártelnök eleve élesen bírálja Barrosot - a brit, a spanyol vagy a magyar szocialista kormány viszont kiáll a portugál néppárti újraválasztása mellett, mondván, a gazdasági és intézményi válság közepette jobb a folyamatosság fenntartása. Ám az európai választásokon Franc iaországban nagy sikert arató Daniel CohnBendit, a zöldek vezére szerint Barroso kaméleon politikus, aki a politikai nézeteit gyorsan tudta változtatni, és hogy az elnöki posztját megtartsa, kiszolgálta a nagy országok érdekeit. Brüsszeli elemzők rámutatn ak, hogy a maoistából néppártivá, liberális piacgazdasági elkötelezettségű bizottsági elnökből a piacok szigorú szabályozását szorgalmazó politikussá "fejlődő" Barrosoból, illetve az általa vezetett testületből hiányzott a stratégiai vízió, a fantázia, és a válság elején késve látott munkához. Ám ahogy Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár kiállt Barroso mellett (akinek sorsáról csütörtökön legfeljebb politikai szándéknyilatkozat keletkezhet), sok mindent elárul. Az új Európai Parl ament baloldalán arra hivatkoznak: ha a csúcson a nizzai szerződés alapján jelölik Barrosot, az szembemegy a törvényhozás májusi állásfoglalásával, miszerint a lisszaboni dokumentum szerint kellene eljárni. CohnBendit úgy látja, van elegendő képviselő a s zélsőbaltól a liberálisokig, hogy az eljárásra hivatkozva mondjanak nemet a kinevezésre - és közben persze szeptemberbenoktóberben már hiteles ellenjelölt is felléphet Barrosoval szemben. Csakhogy a júliustól EUelnökséget adó svédek, valamint több más ta gállam gyors döntést sürget, nem véve tudomást a parlamenti erőviszonyokról. vissza
