Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-17
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.17 . 42 Martin Lacko történész szerint a magyar politika nem fogadta el, hogy 1918ban a Habsburg monarchia romjain nemzetállamok jötte k létre. Az évtizedekig soviniszta szellemben nevelt magyarok, akik a Kárpátmedence urainak és védelmezőinek hitték magukat, reménytelen helyzetbe kerültek. A leigázott nemzetek politikai mozgalmaitól eltérően soha nem gondolkodtak a nagy magyar állam alt ernatíváján. „Elképzelhetetlen volt számukra a szlovák területek, az úgynevezett Felvidék elvesztése“ – mondta Lacko. A Csehszlovák Köztársaság létrejöttét 1918 októberében a magyar politikusok szerinte csupán provizóriumnak tekintették, a „Felvidék ideigl enes megszállásának“. Felvidék Ma, MTI vissza Mik a Híd esélyei? Felvidékma 2009.06.16. Napjaink legfontosabb híre a Híd – Most párt megalakulása. Az elemzők most még óvakodnak jóslásokba bocsátkozni, mivel a pár t alig több mint egy hete él (vagy már több mint egy hónapos???, legalábbis honlapja alapján), de tetteiből azért már lehet valamilyen következtetést levonni. A párt szlovákmagyar megbékélésről beszél. Arra viszont már többen is rámutattak, hogy egyelőre mégis kizárólag magyar tagjai vannak. Olyanok, akik néhány napja még az MKP színeiben politizáltak. Ellenben mikor felmerült, hogy egy ismert szlovák személyiség, Jaroslav Špišiak rendőrtábornok is belép a pártba, Bugár Béla az információt butaságnak minő sítette. Az első pártrendezvényt is egy 90 %ot meghaladóan magyar lakosú községben, Egyházkarcsán tartották. Ahogy a Híd – Most tagjai hangsúlyozzák, a kétnyelvűség útján indulnak el, és Egyházkarcsán valamennyi szónok magyarul és szlovákul is megszólalt. Ott ez a módszer valóban osztatlan sikert aratott. Ha azonban a párt komolyan veszi megalakulásának célját, ilyen, teljesen kétnyelvű találkozókat kell majd szerveznie Zsolna és Trencsén megye számos településén is. A Híd – Most napjainkban látta elérkeze ttnek az időt a szlovákmagyar megbékélésre. Úgy érzik, a SmerDSZMSzlovák Nemzeti Párt koalíciója éppen a megfelelő időszak arra, hogy ezt elkezdjék. Tulajdonképpen azt lehet mondani, igazuk van. Gondoljunk csak például a magyar diákok számára készülő ta nkönyvekre. Ott az államhatalom szerint szlovákul kell írni a földrajziés településneveket. Ha Bugáréknak sikerül elintézni, hogy minden alkalommal szerepelhessen a magyar megnevezés is, már nem alakultak meg hiába. De hasonló példa lehetne a községeket k ijelölő táblák esete is. Ha Štúrovo alá kiírják a Párkányt is, ez sikernek minősülne. Ha az új párt jövőjéről van szó, egyelőre mindenki visszafogott. Ha róla és elnökéről ír valamilyen elektronikus sajtóorgánum, a hír után az olvasói kommentárokban számta lan alkalommal olvashatunk a szlovák olvasóktól biztató hangvételű megjegyzéseket. Úgy tűnhet, hogy akár szlovák támogatókra is számíthat. Ez eddigi tapasztalatok, amelyet az utóbbi húsz évben szereztünk, azért mégis óvatosságra kellene intenie a kiszakadó kat. Az MKP a korábbi választásokon, bár szerzett a magyarság számarányát meghaladó szavazatot, ennek eredete viszont a nagyobb magyar szavazókedvnek köszönhető. Volt olyan választás, amikor a Független Magyar Kezdeményezés, a későbbi Magyar Polgári Párt, egyedül indult egy hármas magyar koalíció ellenében és nem jutott be a parlamentbe. Liberális pártként sem tudott megszólítani szlovák szavazókat. A Híd – Most Bugár Béla imidzsére épül. Ő valóban továbbra is népszerű politikus, de a többi tag már kevésbé az. A szlovákok számára inkább ismeretlenek. A kérdés tehát az, egy emberes pártként lehete sikeres a Híd – Most? Lehet. Mečiar, Schuster és Fico így alapítottak pártokat. Az első és a harmadik esetben a parlamenti frakció nem kollégákból, hanem talpnyaló kból áll, Schuster pártjába pedig inkább a zavarosban halászók léptek be. Arra azért senki sem számít, hogy a Híd – Most tömegpárttá válik. A cél számukra a parlamenti küszöb lesz. Ennek ellenére még ez is nehézséget fog okozni. Ma a szlovák közéletben a l egnyerőbb stratégia a magyarellenesség. Bár a H – M így nem fog politizálni. Bár a közvélemény számára magyar párt marad, az MKPellenesség bizton a stratégiájának a része lesz. Felvidék Ma, HZs vissza
