Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-15
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.15 . 42 ott. Ezeket a 2004 tavaszán kirobbant pogrom idején az albánok felgyújtották, erősen megrongálták, s jelenleg is szögesdrótakadályok, fegyveres külföldi rendőrök védik. (mti) vissza Cseke: nem elfogadható, ho gy “elismerjék” a moldovaiak román állampolgárságát Transindex 20090615 Sem jogi szempontból, sem társadalmipolitikai következményeit tekintve nem fogadható el, hogy a moldovaiak román állampolgárságával kapcsolatosan meghonosodjék az "elismerés" fogal ma – mondta Cseke Attila RMDSZszenátor. A politikus emlékeztetett: már eleve érvényben van a román kormánynak az a sürgősségi rendelete, amely könnyített eljárással kiterjeszti a román állampolgárság "megadását", illetve "visszanyerését", vagyis míg kor ábban legfeljebb a másodfokú leszármazottak kérvényezhették az állampolgárságot, a rendelet értelmében már a harmadfokú leszármazottak is megtehetik ezt. A sürgősségi rendelet jóváhagyása kapcsán a kormánykoalíciót alkotó (demokrata és szociáldemokrata) többségnek sikerült olyan jelentést is átvinnie a szenátus külügyi bizottságán, amely egy teljesen új jogi fogalmat vezetett be: az állampolgárság "megadása" és "visszaszerzése" mellett az "elismerés" (recunoastere) fogalmát is jogszabályban kívánja meghon osítani. Cseke elmondta: mindegyik esetben az igazságügyi minisztérium rendeletben dönt a kérvényezés sorsáról, a döntést a hivatalos közlönyben meg kell jelentetni, mindenki olvashatja. Az állampolgárság "elismerését" is miniszteri rendelettel adja meg a román állam, csakhogy abban az esetben már nem kötelező a közlönyben való megjelentetés, annyi csupán az előírás, hogy a kérvényezőt értesítsék erről ajánlott levélben. Mintha "bujtatni", titkolni akarnák a dolgot a közvélemény előtt, senki sem fogja t udni, hogy hány moldovainak "ismerték el" az állampolgárságát. A szenátor ugyanakkor azt is kifogásolja, hogy az "elismerés" jogilag nem körülírt, szinte értelmezhetetlen fogalom. Megjegyezte: e pillanatban csaknem félmillió moldovai kérelem fekszik a ro mán hatóságok asztalán (a bukaresti központban 22 ezer, a konzulátusokon további 450 ezer). (mti) vissza Eltűnt a titokzatos 15 ezer szavazat Szabadság 2009. június 15. B. T. A legutóbbi két európai parlamenti választás e redményeit összehasonlítva hajszálpontosan 15 ezer voks tűnt el abból a szavazatszámból, amit két évvel ezelőtt az RMDSZ és a függetlenként induló Tőkés László összegyűjtött a regáti és moldvai megyékben. A 2007es EPválasztásokat követően a NagyRománia Párt (PRM) vezetősége bejelentette, hogy a nép ügyvédjéhez fordul, mivel – mint mondták – titokzatos módon megszaporodtak a magyar jelöltek által begyűjtött szavazatok, a 2002es népszámlálás szerint a Kárpátokon túli megyékben élő magyarok létszámához vis zonyítva. Akkor az RMDSZ és Tőkés László együttesen 22 841 szavazatot gyűjtött a regáti és moldvai megyékben. A nagy meglepetés akkor az volt, hogy a református püspök sima győzelmet aratott az interetnikus környezetben köztudottan jól szereplő RMDSZ fölö tt, és megszerezte a magyar jelöltekre a Kárpátokon túl leadott voksok 65 százalékát, vagyis összesen 14 895 szavazatot gyűjtött. A különbség majdnem 7 ezer volt a felek között, hiszen az RMDSZ a regáti és a moldvai megyékből összesen csak 7946 szavazatot számolhatott össze. A két évvel ezelőtti eredményekhez képest a múlt vasárnapi EPválasztáson a „magyar szereplés” jóval gyengébb volt, hiszen ezúttal a Magyar Összefogás listája körülbelül annyit kapott, mint 2007ben az RMDSZ. A szövetség akkor 7946 sz avazatot gyűjtött, most pedig az összefogás listájára 7841 személy voksolt. 2007ben többféle magyarázat is felmerült a magyar jelöltek által begyűjtött meglepően sok voks kapcsán. Erdélyi magyar
