Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-15
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.15 . 13 A helyzet nem ilyen egyszerű! – Nem egységes az európ ai szélsőjobboldal Népszava. online 20090615 Bár a híradások arról szóltak, hogy megerősödtek a szélsőjobboldaliak a múlt héten megrendezett európai parlamenti választás után, a helyzet nem ilyen egyszerű. Gyakran ugyanis az euroszkeptikus, jobboldali populista erőket is erre az oldalra sorolják. Az egyes – nevezzük így – jobboldali radikális pártok között meglehetősen nagy a különbség. Először is tekintsük át azokat a tömörüléseket, amelyeket antiszemitának nevezhetnénk. E pártok közül azért nevezhet nénk a legerősebbnek JeanMarie Le Pen Nemzeti Frontját, mert évtizedek óta jelen van Franciaország politikai térképén. A sors fintora folytán könnyen előfordulhatott volna az, hogy az új EP első ülésén a rangidős Le Pen elnököljön. A korábbi szabályok s zerint ugyanis mindig a legidősebb parlamenti képviselő nyithatta meg az ülésszakot. Márpedig a szélsőjobboldali politikus már 81. életévét tapossa. Az EP képviselői azonban egyik legutolsó ülésükön időben észbe kaptak, s módosították a szabályt. Le Pen tö bbször tett botrányos nyilatkozatokat. Egy alkalommal – 2005ben – például Franciaország náci megszállása kapcsán úgy foglalt állást, hogy az nem is volt különösebben kegyetlen, mert a megszállás kicsapongásai „elkerülhetetlenek voltak”, és hazájának meg k ell szabadulnia „a történelmi hazugságoktól”. Le Pen 1987ben a második világháború jelentéktelen részleteinek nevezte a náci gázkamrákat, s ezt a kijelentését több alkalommal megismételte. Összesen közel harminc alkalommal ítélték pénzbírságra, illetve fe lfüggesztett szabadságvesztésre. Fran ciaországban 1881ben született meg az első olyan törvény, amely büntet minden rasszista, diszkriminatív, gyűlölet- és erőszakkeltő, illetve ezekre buzdító megnyilvánulást. Ezt 1990ben módosították úgy, hogy minden emberiségellenes bűntett, így a holokaus zt tagadása is bűncselekménynek tekinthető. A holokauszttagadást egytől öt évig terjedő börtönnel és 45 ezer eurós pénzbüntetéssel sújtják. Le Pen figyelme az utolsó évtizedben egyre inkább a muzulmán bevándorlók felé fordult. Nyugaton manapság több párt a jobboldali populista, radikálisabb bevándorlásellenes politikával szerezhet jó pontokat a választóknál. A Nemzeti Front egyébként három képviselőt delegálhat az EPbe, ami sokkal gyengébb eredmény, mint a 2004es, amikor még hét képviselőjüket küldhet ték Brüsszelbe, illetve Strasbourgba. Némi meglepetés, hogy bekerült az EPbe a NagyRománia Párt. Pedig az utóbbi években azt hihettük, hogy a nyíltan nacionalista, magyarellenes párt végre eltűnik a román belpolitika térképéről. A jelek szerint azonban továbbra is akad egy réteg, akiket mind a mai napig vonzanak Corneliu Vadim Tudor szélsőséges kijelentései. Az alacsony részvétel is nyilvánvalóan kedvezett a pártnak. Tudor 2005ben már azt akarta elhitetni a közvéleménnyel, hogy jelentős imázsváltáson ment keresztül. Emléktáblát avatott például Jichák Rabin meggyilkolt izraeli miniszterelnök tiszteletére. Lépését nem fogadta nagy lelkesedéssel az izraeli nagykövetség sem. Sokan ugyanis nem felejtették el azt, korábban milyen kijelentéseket tett. A Ceau sescuérában Tudor feladata az volt, hogy ötvözze a kommunizmust a szélsőséges nacionalizmussal. A nyilvánosságra került hangfelvételek szerint Tudor már a nyolcvanas években magyarellenes és antiszemita volt. 1987ben például úgy foglalt állást, hogy „mi szentimentálisak és romantikusak vagyunk, a zsidók hidegek és számítók, semmit sem tesznek véletlenül”. Tudor későbbi politikai mentorának Le Pent nevezhetnénk. A NagyRománia Párt EPképviselői például szorosan együttműködtek a Nemzeti Front honatyáival. De jellemző az is, hogy amikor Le Pen 2002ben bejutott a francia elnökválasztás második fordulójába, Tudor sietve gratulált neki. Egy értékelés szerint Tudor egyfajta egyvelege Le Pennek, Vlagyimir Zsirinovszkijnak és a késői Jörg Haidernek. Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke ugyan nem tesz antiszemita kijelentéseket, de teljesen szalonképtelen politikus. Szélsőségesen magyarellenes kijelentései itthon is jól ismertek. Emlékezhetünk arra, amikor tankokat akart küldeni Budapestre, vagy éppen kócos as szonynak nevezte Göncz Kingát. Tavaly pedig bejelentette: létre akarja hozni a „szlovák köztársaság védelmében” a Honvédelem nevű fegyveres testületet a Magyar Gárda mintájára. Slotával kapcsolatban a legszomorúbb az, s ez jelenleg egyetlen európai szélsőj obboldali pártról sem mondható el, hogy 2006 közepe óta tagja a kormánynak. Slota ugyan nem kapott miniszteri tárcát, de lényegében
