Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-13
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Regg eli Sajtófókusz 200 9 . 06.13 . 18 A román külügy üdvözölte a hírt, és kifejezte reményét, hogy a diplomata mielőbb megkezdi man dátumát. „Gitenstein úr szakmai tapasztalata garancia a két ország közti stratégiai partnerség kiteljesítésére, a román – amerikai kapcsolatok elmélyítésére” – , áll a külügy közleményében. Gitenstein az Amerikai Egyesült Államok kereskedelmi kamarájánál fo lytatott lobbi tevékenységet, szakmai körökben ekkor vált ismertté. A jogász végzettségű diplomata hosszú ideig a szenátus jogi bizottságának tanácsadója volt. Lapértesülések szerint lobbi tevékenysége ellen több kifogás is felmerült, egyesek szerint erre vezethető vissza, hogy 2009 februárjában visszavonták jelölését az igazságügyi minisztérium egyik hivatalának vezetői tisztségébe. A Public Citizen elnevezésű civil szervezet levélben figyelmeztette Barack Obama amerikai elnököt, hogy Gitenstein a nagyváll alatok érdekei mellett lobbizik, amelyek ellentétesek az amerikai adófizetőkével. A kinevezésére váró nagykövet jelenleg a Brookings Institution nemzetbiztonsági szakértője, 1989 óta tagja a Mayer Brown multinacionális ügyvédi irodának, Joe Biden alelnökh öz közelálló személyként ismerik. vissza Elfogadhatatlan az „elismerés” fogalmának meghonosítása – Cseke Attila a moldovaiak román állampolgárságának megadásáról Szabdaság • 2009. június 13. Sem jogi szempontból, sem társ adalmipolitikai következményeit tekintve nem fogadható el, hogy a moldovaiak román állampolgárságával kapcsolatosan meghonosodjék az „elismerés” fogalma – mondta az MTInek adott interjújában Cseke Attila, az RMDSZ szenátora. A politikus emlékeztetett: m ár eleve érvényben van a kormánynak az a sürgősségi rendelete, amely könnyített eljárással kiterjeszti a román állampolgárság „megadását”, illetve „visszanyerését”, vagyis míg korábban legfeljebb a másodfokú leszármazottak kérvényezhették az állampolgárság ot, a rendelet értelmében már a harmadfokú leszármazottak is megtehetik ezt. A sürgősségi rendelet jóváhagyása kapcsán a kormánykoalíciót alkotó többségnek sikerült olyan jelentést is átvinnie a szenátus külügyi bizottságán, amely egy teljesen új jogi fog almat vezetett be: az állampolgárság „megadása” és „visszaszerzése” mellett az „elismerés” (recunoaştere) fogalmát is jogszabályban kívánja meghonosítani. Cseke Attila elmondja: mindegyik esetben az igazságügyi minisztérium rendeletben dönt a kérvényezés s orsáról, a döntést a hivatalos közlönyben meg kell jelentetni, mindenki olvashatja. Az állampolgárság „elismerését” is miniszteri rendelettel adja meg a román állam, csakhogy abban az esetben már nem kötelező a közlönyben való m egjelentetés, annyi csupán az előírás, hogy a kérvényezőt értesítsék erről ajánlott levélben. Mintha „bujtatni”, titkolni akarnák a dolgot a közvélemény előtt, senki sem fogja tudni, hogy hány moldovainak „ismerték el” az állampolgárságát. A szenátor ugya nakkor azt is kifogásolja, hogy az „elismerés” jogilag nem körülírt, szinte értelmezhetetlen fogalom. Megjegyezte: e pillanatban csaknem félmillió moldovai kérelem fekszik a román hatóságok asztalán (a bukaresti központban 22 ezer, a konzulátusokon tovább i 450 ezer). Ha kérésüket teljesítik, ezek az emberek nagy valószínűséggel Romániába akarnak költözni, és ez az etnikai arányok megváltoztatásához is vezethet – teszi hozzá Cseke Attila. Pontosít: az RMDSZnek nem az a kifogása, hogy a kérelmezők megkapjá k a román állampolgárságot, csak annak nem látja értelmét, hogy tömegesen, bizonyos feltételek teljesítése nélkül juthassanak hozzá. Sokkal inkább az
