Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-12
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.12 . 29 adó ODS nevű jobboldali polgári párt is: már korábban bejelentették, hogy a néppárti frakció túlságosan integrációpárti számukra. A legerősebb európai párt azonban vonzza is a még frakció nélkülieket: csak Romániából négyen igyekeznek ide: a függetlenként mandátumot szerzett, de a választások után a PDLbe visszairatkozott Elena Băsescu illetve a PRM három EPképviselője is. Persze kérdéses, mennyire várják tárt karokkal őket, és ugyanez vonatkozik például a "Igazi Finnek" nacionalista EPképviselőjére is. "Az, hogy a szélsőségesek európai szintű megerősödése milyen hatással lesz az EP tevékenységére, elsősorban attól függ, hogy ezek a szervezetek hogyan viselkednek. A PRM például nem egy szélsőséges csoportban kíván részt venni, h anem az Európai Néppárt tagjává akar válni - ha ez beteljesül, akkor viszont Európában nem lehetnek szélsőséges nézeteik. A Néppárt nem tűri meg a szélsőségeseket, konkrét példa is van arra, hogy kizártak valakit extrém nézetei miatt" - kommentálta a Trans indexnek Csibi Magor liberális EPképviselő. Európai parlamenti források szerint pillanatnyilag legkevesebb 23 megválasztott radikális jobboldali EPképviselő van, egyelőre frakció nélkül. Ők Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Finnországban, Franciaor szágban, Hollandiában, Magyarországon (a Jobbik három képviselője), NagyBritanniában, Romániában, illetve Szlovákiában nyertek mandátumot. A Jobbik elnöke, Vona Gábor tegnap sajtótájékoztatón jelentette be: a Jobbik olyan frakcióban szeretne politizálni az EPben, amely nemet mond a lisszaboni szerződésre és az abban foglaltakra, olyan képviselőcsoportba azonban semmiképpen nem szeretnének ülni, amelyben nyíltan magyarellenes pártok vannak. Mivel frakcióalakításhoz 7 tagországból származó legkevesebb 2 5 képviselőre van szükség, egyelőre valószínűtlennek tűnik, hogy a szélsőségesek közösen tudnak fellépni. Legutóbb sem volt hosszú életű a szélsőjobbos frakció, amely az előző ciklusban az olasz neofasiszták és a NagyRománia párt összeveszése miatt megszű nt. A saját frakció alakítása ellen szól az is, hogy a nagy képviselőcsoportok viszonyulása meglehetősen egyértelmű, gyakorlatilag kirekesztik a szélsőséges frakciót. Kérdéses tehát, hogy a jelenleg frakció nélküli 93 képviselő megpróbále saját frakciót alakítani, vagy inkább besorolnak a már meglévő frakciókba. Köztük van például a baloldali irányultságú olasz Demokrata Párt 21 képviselője is, ők állítólag a szocialista frakcióba lépnének be. A 18 tagúra apadt kisebbik euroszkeptikus csoportnak mindenké ppen jól jön a sok csoport nélküli képviselő, hiszen egyébként feloszlanának. Miért jó frakcióba tömörülni? A képviselőcsoporthoz tartozás azzal jár, hogy a képviselő politikai lehetőségei szélesebbre nyílnak, hiszen valamilyen álláspont plenáris elfo gadtatására jóval nagyobbak lehetnek az esélyei. Ha az első körben meg tudja nyerni az ügynek saját frakciótársait, akkor attól fogva a kérdés már a frakciók közötti egyeztetés tárgya.
