Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-12
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.12 . 21 A biztos úgy fogalmazott, meg lenne lepve, ha a tévében említett információk helytállónak bizonyulnának. Leszögezte, hogy rendszeres kapcsolatban áll a helyzetet szorosan figyelő több hatósággal, köztük a hágai törvényszékkel is. Utolsó értesülései szerint 2006 tavasza utáni, biztosnak mondható információk nem állnak rendelkezésre Mladićról, arra vonatkozó érdemi jel pedig, hogy Belgrádban lenne, még ennél is régebb óta nem került elő. vissza Kisebbségi többpártrendszer a Kárpátmedencében Vajdaságma.info 2009. június 11. [21:21] Ahogy ez várható volt, a Felvidéken Bugár Béla bejelentette az új magyar párt létrejöttét. A Híd – Most megalakulása jelzi, hogy a magyar politika i elit a továbbiakban a Felvidéken is a kisebbségi többpártrendszer körülményei között igyekszik majd rászolgálni a magyar szavazatokra. Ez elvben nem gond. Belső pluralizmusra joga van a felvidéki magyaroknak is. Az új felvidéki párt megalakulása az egé sz Kárpátmedencében általánossá tette a kisebbségi többpártrendszert, mint közösségszervezési modellt. Általánosnak mondható az is, hogy a kezdetben az egész magyar közösség érdekvédelmére alakult pártokban nagyon gyorsan két fő politikai irányzat jelent meg. A helyi hatalomhoz simuló és a nemzetben gondolkodó szárny megjelenése és kemény politikai küzdelme a határon túli magyar közösség életében törvényszerű jelenség. Autonómia nélkül nem megy Az országos politikában a többpártrendszer a pluralista gon dolkodás demokratikus, intézményesített leképeződése. Keretet ad az ország irányításának jogáért vívott, elvben demokratikus hatalmi harcnak. A kisebbségi közösségekben bonyolultabb a helyzet. Mivel egyik szomszédos államban sincs megfelelő jogkörökkel re ndelkező, s a politikai pluralizmusnak keretet adó politikai autonómia, a plurális gondolkodás történelmileg két modellben jelentkezett. Az érdekvédelmi szervezet az egyik, a kisebbségi többpártrendszer a másik. Kezdetben, míg a kisebbségi közösségek polit ikai szubjektivitásuk elismeréséért küzdöttek, s még ki nem harcolták helyüket az egyes országok politikai palettáján, az egységes politikai érdekszervezeteknek volt értelmes politikai funkciója. Nagyon gyorsan megmutatkozott azonban, hogy az érdekszerveze teken belül a kisebbségi politikai elitek két szárnyra tagozódtak. A helyi hatalomhoz simuló oldal politikai taktikája egyszerű. Az autonómiáért folytatott küzdelemből nem lehet megélni, mondogatják máig. Lépésről lépésre haladnak, úgy, hogy közben az anya gi felemelkedés követelményei számukra elsődleges érvényességgel bírnak. A másik, az autonómiakövetelő szárny ideológiája a politikai autonómiáért és a közösség egészének anyagi felemelkedéséért folytatott küzdelmet a közösség egésze szempontjából egyaránt fontosnak tartja. Mind a két politikai törekvést egyszerre igyekszik érvényesíteni. Az elmúlt két évtized alatt a helyi hatalomhoz húzó oldal csoportérdekeinek védelmében elfogadta a helyi többség által felállított bizalmi minimumot, s gyorsan lemondott az autonómiáról. A nemzetben gondolkodó, autonómiakövetelő szárny ezt a magatartást nem fogadta el. A kisebbségi politikai elitek e két szárnya között elvi megalapozottságú, kibékíthetetlen ellentét alakult ki. A kétpólusú politikai elit ellentétei az érde kvédelmi szervezet kereteit csakhamar vagy szétfeszítették (ez történt meg 1994ben, a Vajdaságban), vagy ahol ez nem történt meg, a helyi hatalomhoz simuló szárny (kívülről is hathatósan segített) politikai dominanciája került túlsúlyba. A két szárny egy enlőtlen küzdelme következtében a kisebbségi közösségekben hosszan tartó, súlyos demokráciadeficit állt elő. Sem az autonómia nem jött létre, s nem csökkent (a „tíz gazdag magyar” kivételével) a kisebbség és a többség szociális helyzete közötti, örökölt k ülönbség sem. Itt tartunk ma. A Felvidéken a napokban a Híd – Most megalakulásával megszűnt az utolsó talpon maradt, belső feszültségekkel terhes érdekvédelmi szervezetként működő „egypárt” az MKP is. Ezzel a határon túli magyar kisebbségi közösségek rend szerváltás utáni történelmében egy korszak zárult le: a Kárpátmedencében megszűnt a kisebbségi egypártrendszer. De, s ezt itt fontos kimondani, a létrejött torz többpártrendszer belső politikai ellentmondásai, csak egy tényleges politikai autonómia kerete i között orvosolhatók. Ennek egy feltétele már adott. Nincs többé egypártrendszer egyik határon túli magyar közösségben sem. A vajdasági modell Tizenöt éve annak, hogy az egykor több mint 24 000 tagot számláló történelmi VMDKból kivált a helyi többségi hatalomhoz simuló szárny, s budapesti segítséggel megalakult a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ).
