Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-12
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.12 . 19 A két kisebb kormánypárt az Alkotmánybíróságon akarja megtámadni a magyar földrajzi nevek használatát engedélyező törvényt. vissza Az offshore cégek és az euró Népszava 20090612 Róna Péter Az átláthatóság biztosítása az állam és az állami intézmények felelőssége. A z euró bevezetéséről pedig jobb, ha nem is beszélnek Az elmúlt napokban közérdeklődés tárgya lett a vezető állami tisztségviselők ciprusi, úgynevezett „offshore"cégeinek célja és működése. Kielégítő információk hiányában elkerülhetetlenül szaporodtak a f eltételezések és a gyanúk. Sokak számára tisztázatlan a kérdés, hogy a feltételezőknek és a gyanakvóknak kellene bizonyítaniuk, vagy éppen ellenkezőleg, a vezető állami tisztviselők kötelessége az olyan szabályozási rendszer bevezetése, amely eleve kizárja a feltételezés és gyanakvás megalapozottságának lehetőségét. Ha ugyanis a kormánynak és a függet len intézményeknek – ilyen a Ma gyar Nemzeti Bank – vannak olyan szabályai, amelyek nemcsak tiltják az adóelkerülést és a bennfentes kereskedést, hanem annak e setleges létrejöttét azonnal kimutatják, és előírt módon büntetik, a feltételezés és a gyanakvás az alaptalan rosszindulat megnyilvánulásává minősül. Ha nincs, kellenee, hogy legyen, és ha kellene, miért nincs? Éppen ezekre ad választ a maastrichti felt ételrendszer, amely a kormány és az MNB által is kívánt euróbevezetést szabályozza. A feltételrendszer ugyanis azon túl, hogy többek között gátat szab az inflációnak, a költségvetési hiány és az állami eladósodás méretének – előírja az intézményes konverg encia követelményét. Ez a feltétel pedig nem más, mint annak a szabályozási rendszernek a bevezetése, amely azonos vagy legalábbis nagyon hasonló módon ellenőrzi a csatlakozni kívánó ország pénzügyi rendszerének működését. Egy ilyen szabályrendszer szerve s és nélkülözhetetlen része a vezető állami tisztviselők magánbefektetéseinek hatékony ellenőrzése, és az ilyen szabályok meg is találhatók mind az Európai Központi Bank, mind az angol jegybank, mind pedig általában az euróövezet országainak szabályaiban. A kérdésnek tehát nem az elmúlt napokban elhangzott feltételezések vagy vádaskodások tényszerűsége, hanem a magyar szabályozó rendszer elégségessége körül kell forognia. Mivel nem vitatható, hogy Magyarország érdeke és kötelessége az olyan szabályozás bev ezetése és érvényesítése. mint amilyen érvényben van az euróövezetben és általában az unióban, a kérdés az, hogy milyen szabályokat fogalmaztak meg (és hoztak nyilvánosságra) azok az állami vezető tisztségviselők, akik felelősek intézményük feddhetetlenség ének biztosításáért. Ha ezek elégtelenek, vagy nem léteznek, milyen tényleges következményekkel járt és járhat a hiányosság, mivel magyarázható és kinek a felelőssége az összehasonlítás alapján megállapított esetleges mulasztás? Éppen azért és annyiban k ifogásolható a jelenlegi állapot, amennyiben az feltételezésekre és vádaskodásokra ad lehetőséget. Ezekre a kérdésekre a válasz a kormány és a független intézmények kezében van, hiszen az átláthatóság biztosítása az állam és az állami intézmények felelőss ége. Egy olyan állam vezető tisztségviselői, amely nem képes ezt biztosítani, még akkor sem panaszkodhatnak, ha méltánytalanul, alaptalanul vádolják őket. A felzárkózásról, az euró bevezetéséről pedig jobb, ha nem is beszélnek. vissza Róna Péter, a szerző közgazdász, egyetemi tanár Döntő lehet az MSZPSZDSZ viszonyában az adótörvényekről szóló szavazás – EPválasztás után: kizárások, lemondások Népszava. online 20090612 Jelentős "mozgást" hozott az EPválasztás minden pártban. Ez nem csak a tisztújításokra vonatkozik, hanem arra is, hogy a pártoknak - függetlenül attól, hogy nyerteke az EPvoksoláson, vagy vesztettek - el kell gondolkodniuk politikai lehetőségeikről. Míg az SZDSZben a négy ügyvivő kilépése után egyene sen a párt léte és jövője a kérdés, az MDF csaknem egy év haladékot kapott, ám három politikust már kizártak. Az MSZPben is megindult a mozgás, ennek jele, hogy nem pártértekezletet, hanem kongresszust tartanak.
