Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-11
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.11 . 21 Ezer euró egy Vona Gáborinterjú – Nem nyilatkozott a Jobbik vezére a svájci Neue Zürcher Zeitungnak Nem ad interjút ellen séges bel- vagy külföldi sajtóterméknek a Jobbik vezetése, hacsak az újságíró letétbe nem helyez ezer eurót a párt kincstárnokánál - írta tegnapi számában a Neue Zürcher Zeitung. A svájci lap terjedelmes riportban számol be a magyarországi cigányokat ért t ámadásokról, a Magyar Gárda megalakulásáról és a Jobbik előretöréséről: a tudósító szerint a lakosság körében uralkodó bizonytalanság közepette az eddig marginális szélsőjobboldali kispárt, a Jobbik immár komoly tényező lett a politikában (a riport még az vasárnap EPválasztások előtt készült.) Munkatársunktól| Népszabadság| 2009. június 11. | A lap tudósítója interjút kért Vona Gábortól, a Jobbik vezetőjétől is, de a kérelmet a párt nemzetközi és sajtókapcsolatokért felelős munkatársa, Kovács Béla az alá bbi indoklással utasította vissza: a párt elnökségének nincs ideje az olyan médiumokra, amelyek hazugságokat terjesztenek róluk, és amelyek rasszistának, antiszemitának vagy fasisztának állítják be őket. A pártvezetés ezért úgy döntött, hogy a Jobbik rossz hírét keltő sajtótermékeket a jövőben bíróság elé citálják. Interjút csak akkor adnak, ha az újságíró írásban kötelezi magát, hogy azt magnóra veszi, és a felvételt a bíróságon adott esetben bizonyítékként használhatják. Az újságíróknak ezenkívül az inter júk előtt letétbe kell helyezniük ezer eurót a párt kincstárnoká nál: ezt visszaadják, ha a cikk hangvétele megfelelő, ellenkező esetben a bírósági eljárás költségeire fordítják. Mint kiderült, a Jobbiknak ugyan a svájci sajtóval eddig nem volt kellemetlen tapasztalata, de a német ARDtől és Spiegeltől kezdve a brit BBCig vagy az amerikai New York Timesig minden külföldi lap (számukra) elfogadhatatlan módon írt róluk, ezért kénytelenek a fenti lépéseket bevezeni. vissza Mindkét fél magának követeli a Romániát megillető európai biztosi tis ztséget – Koalíciós vita Népszava. online 20090611 Mindkét román koalíciós partner, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Demokrata Liberális Párt (PDL) is magának követeli az Európai Bizottság Romániát megillető biztosi funkcióját, miután egyik is, más ik is önmagát tekinti az európai parlamenti választások győztesének. A vasárnapi választásokon a két kormánypárt szinte fejfej mellett végzett. A legtöbb szavazatot a szociáldemokraták kapták a Konzervatív Párttal (PC) alkotott szövetségben (1 504 218 vok sot, vagyis az összesnek a 31,07 százalékát), a PDL viszont 1 438 000 szavazattal 29,71 százalékot szerzett. Ilyen értelemben a PSD jogosan érezheti, hogy hajszálnyi eltéréssel ugyan, de ő került fölénybe koalíciós társa felett, hiszen eredményei alapján 11 mandátumot szerzett a brüsszeli testületben. A demokrataliberálisok ugyancsak győztesnek vallják magukat, sőt, szerintük ők lettek az elsők. Igaz, hogy EPhelyeik száma csak 10, de azzal érvelnek, hogy a pártjukból a választások idejére kilépett Elena Basescu (Traian Basescu államfő lánya) független jelöltként 204 280 szavazatot kaparintott meg, és ezzel a 4,22 százalékos eredményével magát a PDLt erősítette. Különösen azáltal - mondják , hogy a választások után rögtön visszalépett a pártba. Így ők is 11 mandátumhoz jutnak az európai törvényhozó testületben. Így mindkét fél magának követeli azt a jogot is, hogy kinevezze saját jelöltjét a Romániát megillető európai biztosi funkcióra. A tisztséget jelenleg Leonard Orban tölti be, akit még az előző - a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által alkotott - kormány idején neveztek ki. Gheorghe Flutur demokrata alelnök azzal is alátámasztani kívánta pártja "előjogát", hogy a PDL a legnépesebb európai politikai er őnek, az Európai Néppártnak (EPP) a tagja. Mircea Geoana, a PSD elnöke, csupán saját szervezetének "erkölcsi jogára" hivatkozik. Ebbe a vitába avatkozott be Basescu államelnök, aki a televízió nyilvánossága előtt teremtette le a kormánypártokat. Felszólít otta őket, hogy hagyják abba a nyilvánosság előtt folytatott vitájukat ebben a témában, mert az szerinte rontja Románia pozícióit. Bukarest ugyanis már januártól elkezdett lobbizni azért, hogy a jelenlegi, többnyelvűségért felelős biztosi funkció mellett e gy jóval befolyásosabb tisztséget is kapjanak az Európai Bizottságban (a mezőgazdasági biztos posztját). Az államfő leszögezte, hogy nem pártpolitikai hovatartozás, hanem szakmai hozzáértés alapján kell dönteni.
