Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-11
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.11 . 15 fogalmazott Magyari, aki szerint ha a magyar nyelvű karok is elke zdik gombamódra szaporítani a szakokat, mint a románok, akkor sem egyiket, sem a másikat nem tudják hosszú távon ellátni. A rektorhelyettes tájékoztatása szerint korábban a két erdélyi magyar magánegyetem felvetette azt, hogy a szakduplázás elkerülése leg yen kölcsönös. „Ezt nem tudjuk elfogadni. Eredetileg arról volt szó, hogy az új egyetemek a már létező szakokat ne duplázzák, arról pedig nem, hogy a régi egyetem magyar része a lehetőségeit kihasználva ne fejlődjön. Mióta Kolozsváron a két egyetemet, a románt és a magya rt egyesítették, a magyar tagozatnak mindvégig az volt a célja, hogy amit románul tanítanak a közös egyetemen, az biztosítva legyen magyar nyelven is, ha adottak hozzá a feltételek” – jelentette ki a rektorhelyettes. Sapientia: meg kéne egyezni A szakket tőzés kérdését árnyaltabban látja Dávid László, a Sapientia EMTE rektora. „A bolognai rendszer bevezetésekor rá voltunk kényszerülve arra, hogy egyes szakokat átnevezzünk, így születtek úgymond duplázások: mint opció megszűnt például a vidékfejlesztés, ezt neveztük át szociológiának, a környezettudományt pedig környezetföldrajznak” – magyarázta, hozzátéve, most, hogy lehetőségük van visszanevezni ezeket a szakokat, meg is teszik. Mindezek ellenére a rektor szerint az lenne a legtisztességesebb, ha a dupláz ás elkerülése mindkét oldalról működne. „Hosszú távon pedig az lenne a leghatékonyabb, ha a két fél összeülne, és megegyezne, hogy ki milyen szakot indít” – mondta az ÚMSZnek Dávid László. Nem reagál a PKE A Partiumi Keresztény Egyetem vezetői az intézm ény akreditációja által adódó „új lehetőségeket” kihasználva jelentették be, hogy új szakokat – köztük a magyartanárképzést – és mesterképzést indítanak. Az intézmény fő finanszírozója továbbra is a magyar állam, és a Sapientiának kiutalt éves keretösszeg egy részét kapja meg. A magyar szak indításához szükséges összeget a PKE jótékonysági esten teremtette elő, amelynek megszervezésébe a bukaresti magyar nagykövetség is besegített. Tegnap lapunk megkereste a PKE rektorát, Horváth Gizellát is, aki azonban nem kívánt reagálni a kolozsvári tanszékvezetők felvetéseire. „Ez olyan jellegű zárt szakmai vita, melybe nem kívánjuk bevonni a sajtót” – hárított a rektor. Korábban Tőkés László, az egyetem elnöke a kolozsvári aggodalmakra így reagált: „Erdélyben annyi magyar egyetem kell, amennyire demokratikus alapon szükség van”. Törzsök Erika: a magyar állam nem támogatja a PKE új szakát „A magyar kormány nem finanszírozza a magyar tanszék beindítását Nagyváradon” – pontosított megkeresésünkre Törzsök Erika. A Minis zterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának vezetője úgy látja, hogy a magyar felsőoktatási intézményrendszer fejlesztése Erdélyben továbbra sem egy közös egységes, jól megalapozott , szakmailag előkészített formában folyik, hanem lokális és sze mélyes érdekek alapján. Tájékoztatása szerint a MeH éppen azért hozta létre a www.regions.hu honlapot, hogy rendelkezésre álljanak azok a korcsoportos, etnikai és gazdasági adatok a Kárpátmedence mintegy 8000, magyarok lakta településéről, melyek ismereté ben a párhuzamosságok oldhatók akár a határ két oldalán, illetve egyegy nagy régióban. „Az öngyilkos versenyt kerülni kellene. A PKE kezdeményezése nyilván figyelmen kívül hagyja a Kolozsvárott a legnehezebb időkben is működő magyar tanszék értékét. Sem a diákság létszáma, sem a fizetőképes kereslet nem indokolja egy újabb magyar tanszék létrehozását a Debrecen és Kolozsvár közötti térségben” – vélekedik Törzsök. Hangsúlyozta: a budapesti kormány csak olyan intézményfejlesztési stratégiát támogat, ami egy egységes magyar felsőoktatási intézményrendszerben gondolkodik. „A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem alapítóitól is már első perctől azt kértük, kerüljék a BBTEn és más állami egyetemeken zajló oktatással párhuzamos képzést. Ebben a felek meg is eg yeztek, sajnos egyik fél sem tartotta be ezt a racionális megállapodást. A pillanatnyi érdekek, úgy tűnik, előbbre valók. Pedig csak a távlatos gondolkodás lehet bármilyen autonómia alapja” – mondta Törzsök Erika.
