Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-08
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.08 . 53 Tóth Viktor EUs körúton B ársony András nagykövet – "Az ország csatlakozását középtávú lehetőségnek tartom" KISZO 2009.06.06. Májustól június közepéig az Európanapok elnevezésű programsorozat keretében az érdeklődők országszerte betekintést nyerhetnek a Huszonhetek működésébe. Felmérik azt is, hogy az egyes régiókban mit tudnak Ukrajna integrációs törekvéseiről. A program keretében Bársony András, a Magyar Köztársaság kijevi nagykövete az elmúlt két hétben bejárta Ukrajna több vidékét: Szambort, Ternopilt, IvanoFrankivszkot, Lu ckot, Dnyipropetrovszkot, Krivij Rihet. A napokban megyénkbe is eljutott. Körútja Doneckben fejeződik be június 20án. Megyénkben a nagykövet a FelsőTiszavidékre látogatott. Técsőn Ambrus Pál, a református líceum igazgatója, valamint László Károly reform átus lelkész fogadta. Bársony Andrást elkísérte Bacskai József, a beregszászi konzulátus főkonzulja. A delegációt elsőként Mészáros Tibor és Ivan Kleban polgármesterhelyettesek fogadták. A vendéglátók bemutatták a települést, szóltak problémáikról, az elő ttük álló feladatokról. Bársony András később a helyi református közösséggel ismerkedett. Ambrus Pál kíséretében ellátogatott a líceumba, hosszan elbeszélgetett a pedagógusokkal és a diákokkal. A diplomatával készített interjúnkban előbb eddigi tapasztalat airól kérdeztük a nagykövetet. – Fölöttébb érdekes véleményeket, gondolatokat hallottunk. Önmagában az a tény, hogy az Európai Unió szókapcsolat második tagja orosz nyelvre lefordítva sokak számára egybecseng a szojuz szóval, hihetetlen módon rányomja bély egét sok alacsonyabb képzettségű ember gondolkodására. "Éppen csak megszabadultunk az egyik szojuztól, miért mennénk a másikba?" – sok helyen ezzel a kérdéssel fogadtak. De van egy ennél talán még alapvetőbb probléma: ez az ország oktatási rendszerének a k ettőssége. Egyfelől: sajnálatos módon a magyar közösség ennek a negatív hatásait kénytelen megtapasztalni, mindenki hivatkozik a bolognai rendszerre való áttérésre. Ebből azonban az ukrán oktatási rendszer csak a csontvázat veszi át egyelőre. Azt a struktú rát, amely, egyébként helyesen, megpróbálja kiszűrni az oktatásban meglévő korrupciót a felvételi rendszer visszásságaiból. Tehát elvileg támogatható a központi felvételi rendszer és a név nélküli digitalizált eredményszámítás, aminek egyik mellékhatása a magyar nyelvű felvételi lehetőség megszűnése az ukrán szándék szerint. A másik oldalról azonban maga a tantervi szerkezet, az oktatott tárgyak és azoknak belső tartalma korántsem tükrözi a bolognai szerkezethez szükséges érdemi részt. Hiszen sok helyen elm ondom, és rám csodálkoznak, hogy Magyarországon már a '70es évek elejétől oktatják az európai közösség jogát. Ukrajnában 18 évvel a függetlenné válás után ez még nem képezi központi tanterv tárgyát, csupán néhány felsőoktatási intézményben tanítják. Ez pe dig ahhoz vezet, hogy friss diplomások úgy kerülnek ki az adott tanintézményből, hogy ismernék az európai jogalkotás pillanatnyi helyzetét. Ezek után nem nehéz elképzelni, milyen az átlagpolgárok tájékozottsága. Nagy problémát jelent, hogy az EUhoz való k özeledés során az adminisztráció képtelen a lakosság értésére adni, hogy az EUban vannak közös politikák, amelyeket Brüszszelben együtt döntenek el a tagállamok. Viszont a gazdasági és társadalmi életnek vannak olyan területei, amelyek továbbra is teljes nemzeti hatáskörben maradnak. Hiszen sokan abban a tévhitben vannak, hogy például a bérezést vagy a nyugdíjat majd Brüsszel állapítja meg. Magyarország ukrajnai főképviselőjétől megtudtuk továbbá, az EU mintegy ezer ukrajnai kistelepülésen finanszírozza az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) fejlesztési ügynökségével közösen azt a programot, amely kis közösségek önszerveződését segíti elő. Egy igen szegény faluban is jártak, ahol a társadalmi egyesületbe jelképes, havi két hrivnyát fizet egy család. És a z emberek szép lassan ráéreznek arra, hogy képesek létrehozni például egy orvosi ellátási pontot vagy könyvtárt. Az anyagi segítség 99 százaléka az ENSZen keresztül európai uniós forrásból kerül oda, de az alapot mégis ők teremtik meg. Bársony András szer int az Európai Unióhoz vezető út legfontosabb eleme az oktatás, a képzés, a tájékoztatás. – Mindent összegezve: Ön szerint mikor csatlakozhat Ukrajna az Európai Unióhoz? – kérdeztük a nagykövetet. – Ezt nagyon nehéz megmondani, két ok miatt is. Az egyik, az EU még nem kész ma Ukrajnát felvenni. Az EU nagy bővítési hulláma immáron 12 országot jelent, és Horvátország is a küszöbön áll. Egy olyan időszakra van szükség, amikor megfelelően adaptálódik a jelenlegi feltételrendszerhez, államvonalasítani kell az adm inisztrációt, a lisszaboni szerződés is erről szól. Úgy gondolom, hogy az Unió rövid távon, 5 – 6 év múlva képes lesz arra, hogy felkészült tagországokat ismét befogadjon, ebben a tekintetben azonban az az érzésem, hogy Ukrajna nem fog odaérni. Az ország csa tlakozását középtávú lehetőségnek tartom, de minden attól függ, hogy mennyire lesz képes belső szerkezeti reformokat végrehajtani. Mi természetesen szeretnénk Ukrajnát a partnerek sorában látni, de azt,
