Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-02
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Fő osztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.02 . 24 emlékeztetett, a tavalyi év során közel négymillió euró értékben kaptak késedelmi kamatot a kifizetési késlekedések miatt a román államtól. A román állam egyébként az elmúlt öt évben mintegy 2,7 milliárd lejt (675 millió euró) fizetett ki az amerikai Bechtel cégnek, amely eddig a tervezett nyolc pályaszakaszból mindössze kettőnek kezdte meg az építését, és máig nincs egyetlen kilométer használható sztrádaszakasz. Az Autópályák és Országutak Or szágos Társasága (CNADNR) által kifizetett összegek 2004től 2008ig fokozatosan növekedtek. Az első szerződéses évben a román állam még csak 298,2 millió lejt (félmillió euró), 2007ben 706,5 millió lejt (176 millió euró), tavaly már 1,1 milliárd lejt (27 5 millió euró) utalt át az amerikai cégnek. Az eddig összesen kifizetett 2,7 milliárd lejből 1,9 milliárd lej (475 millió euró) származott az állami költségvetésből, 766,9 millió lejt (191,7 millió euró) külső hitelből fedeztek. A CNADNR március elején k özzétett összesítő jelentéséből kiderül, hogy az autópálya nyolc szakaszra osztott részeiből mindössze két szakaszon kezdték meg a munkát, nevezetesen a Kolozs megyei Aranyosgyéres és Gyalu közötti 54 kilométeres szakaszon, valamint a Bihar megyei Berettyó széplak és Bors közötti, 64 kilométeres szakaszon. E két pályaszakasz átadási határideje a hatályos szerződés értelmében 2010. február. A Bors és Brassó közötti, 415 kilométer hosszú autópályának az eredeti tervek szerint 2012ig kellett volna megépülnie , később azonban a román hatóságok 2013ra tolták ki a határidőt. Hamarosan kiderült azonban, hogy ez sem tartható, mivel az autópálya eredetileg 2,2 milliárd euróra becsült költségei legalább kétszer többre rúgnak majd, és a román költségvetés nem rendelk ezik annyi pénzzel, hogy a szóban forgó határidőig a sztráda elkészülhessen. Szerző(k): Bálint Eszter vissza DélOszétia: Moszkvabarát pártok nyertek, az EU szerint a választás törvénytelen volt Transindex 20090602 A Mo szkvabarát pártok nyertek vasárnap a szakadár DélOszétiában megtartott választáson, amelyet az Európai Unió soros cseh elnöksége törvénytelennek minősített és nem fogadta el az ott született eredményeket. DélOszétia a 90es évek elején gyakorlatilag m ár kivált Grúziából, s a Tbiliszi fennhatóságának a helyreállítását célzó tavaly augusztusi grúz támadás orosz közreműködéssel történt visszaverése nyomán kikiáltotta függetlenségét, amelyet eddig Oroszország és Nicaragua ismert el csupán. Az előzetes er edmények azt mutatják, hogy a 34 parlamenti helyből az Egység pártja 17et szerzett meg, a második helyen a DélOszétia Köztársaság Kommunista Pártja áll, míg a harmadik helyre a DélOszétia Köztársaság Néppártja került. A választási bizottság szerint a le gjelentősebb ellenzéki (Fidibaszta, Haza) párt nem került be a törvényhozásba. Az Európai Unió soros cseh elnöksége ma kiadott közleményében kiemelte, hogy a választások megtartása kudarcot jelent a grúziai helyzet tartós és békés rendezésének keresésébe n. Az Európai Unió ismételten megerősítette, hogy szilárdan támogatja Grúzia szuverenitását és területi integritását. (mti) vissza Romániából érik korrupciós vádak Brüsszelt Szabadság 2009. jú nius 02. Abban már semmi szokatlan nincs, hogy az Európai Unió a romániai korrupciót kifogásolja, az azonban talán még soha nem fordult elő, hogy vádlók és vádlottak szerepet cserélnek. Most viszont Adrian Severin szociáldemokrata európai parlamenti képviselő gyanúsította meg az E urópai Bizottságot korrupcióval. Severin egy marosvásárhelyi nyilatkozatában azt tette szóvá, hogy a romániai igazságszolgáltatásról szóló nyári jelentéssel nem Jacques Barrot igazságügyi biztos foglalkozik, hanem az Európai Bizottság főtitkára. Severin s zerint ez azt jelenti, hogy vagy Barrot korrupt, vagy korrupció létezik az EBben olyan értelemben, hogy valaki nem hagyja, hogy az igazságügyért felelős biztos foglalkozzon a Romániáról szóló jelentéssel. Szerinte már az
