Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-08
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.08 . 25 gazdaságpolitikai pályának a módosítását, amelyre a Bajnaikormány rászánta magát, és ez egy borzasztóan nehéz feladat, hiszen az eredetileg tervezettnél nagyságrendekkel nagyobb recesszióval kell szembenéznie az országnak, ehhez kell igazítania az államháztartást, a költségvetést, ehhez kell igazítani a bevételeket és a kiadásokat. Meg kell felelnie azoknak a nemzetközi szerződéseknek, amelyek az ország finanszírozását biztosítják. Romló gazdasági teljesítmény mellett sem lehet megengedni, hogy az államháztartás hiánya újra növekedjék, nem lehet megengedni, hogy az államadósság újra bővü ljön. Vigyázni kell arra, hogy ilyen nehéz nemzetközi körülmények között is megmaradjon az a finanszírozási feltételrendszer, amely a jövő év közepéig még kitart – arra a standby hitelszerződésre gondolok, amely a Nemzetközi Valutaalappal, az Európai Közp onti Bankkal és a Világbankkal köttetett. Tehát azt kell mondanom, hogy egy nagyon szűk mezsgyén, kényszerpályán mozog a kormány. E tekintetben lényegében azon a nyomvonalon haladnak a Bajnaikormány által beterjesztett és a parlament által elfogadott java slatok, amelyeket a Reformszövetség javasolt. Konkrétan 6 százalékos GDPvisszaeséssel számol erre az évre az eredeti 3,5 százalék helyett, az ehhez szükséges bevétel- és kiadásmódosító lépésekkel 3 százalék körüli szinten tartja az államháztartás hiányát. Ez nagyjából megfelel annak, amit mindenki elfogad, Brüsszel is, Washington is, s persze a piacok is, hisz mindenki árgus szemekkel figyeli, hogy ki mit fog lépni. Az osztogatás tehát ki van zárva? Remélem, Bajnai nem csábul el, nem tesz olyan lépések et, amelyek ebben a válságos időszakban rövid távon akár még hatékonyak is lehetnek. Az abszolút prioritás számára a finanszírozáshoz szükséges hiány szinten tartása. Annyi a különbség a Reformszövetség által javasolt programhoz képest, hogy az erre az évr e általunk összeállított 355 milliárd forintos államháztartási megtakarítást teljes egészében elviszi a hiány szinten tartása. Így ebből már nem marad semmi adó, illetve járulékcsökkentés fedezésére. Ez nem a Bajnaikormány hibája, se nem az általunk össz eállított program gyengesége. Mi a programunkat egyébként február elején zártuk le, akkor még 4 százaléknál nagyobb gazdasági visszaeséssel senki sem számolt Magyarországon, senki sem tudta, hogy az évi visszaesés az EU szintjén lesz 4 százalék, Németorszá g pedig közelíteni fog a 6hoz. Akkor ennek még csak a felével számolt mindenki, ezért mi is arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy az eredetileg elkészített, bemutatott és publikált programnak a paraméterein hajtunk végre változtatást. Tehát módosítjuk e zt a csomagot anélkül, hogy a szerkezetét, a koncepcióját, a fő céljait akár jottányit is változtatnánk, de hozzáigazítjuk a tényleges 2009es eseményekhez. Ez azt jelentette – és itt térnék vissza a Bajnaiprogramra – , hogy a Reformszövetség által 2009re tervezett adólépések közül reálisan csak azokkal lehet számolni, amelyek a fogyasztást drágítják, tehát adóemeléssel teremtenek fedezetet egy szerény mértékű járulékcsökkentésre. Másra ebben az esztendőben nem futja, mert ellenkező esetben nem lehetne tel jesíteni az államháztartás hiányának a javítását ekkora mértékű viszszaesés mellett. A másik lépésben is lényegében azt teszi a Bajnaikormány, amit a mi koncepciónk javasol. A fogyasztást drágítja, tehát az általános forgalmi adót július elsejével emeli. Ez annyiban tér el a mi javaslatunktól, hogy nem 24, hanem 25 százalékra növeli, és néhány terméknél egy közbülső, 18 százalékos kulcsot is bevezet azért, hogy az alapvető élelmiszereknél, távhőnél ne emelkedjenek az árak, hanem ha szerény mértékben is, d e csökkenjenek. De ez nem kardinális különbség, inkább egy olyan taktikai lépés, amely elsősorban szociális szempontokból korrigál az adómérték növelésén, illetve annak az összetételén. Más eltérés ebben az évben nincs a Reformszövetség javaslatai, illetve a Bajnaikormány által vállalt lépések között. Ez egy rövid távú, 2009es válságmenedzselési lépés. A Reformszövetség programja ugyanakkor négy évre szól, s nem kizárólag a pénzügyi krízis megelőzését vagy elhárítását célozza, hanem a hosszú távú növeked és feltételeinek a javítását, a potenciális növekedési feltételek bővítését. Hogy ebből a Bajnaikormány a következő szűk egy évben az említett korlátok között mit tud megvalósítani, azt nem tudjuk. Az első igazán értékelhető lépéssor akkor válik ismertté, amikor a kormány beterjeszti a 2010re vonatkozó adó- és járulékváltoztatási elképzeléseit, esetleg a további költségvetési reform- vagy legalábbis kiadáscsökkentő intézkedéseket. Azt ígérik, hogy ezek a programok május végéig állnak össze, és e hónap vég én, de legkésőbb június elején a parlament elé terjesztik őket. Ismétlem, ez a 2010es elképzelésekre vonatkozik. Ebben már nagyobb adóátrendezésre lenne szükség, és a társasági adótól kezdve a személyi jövedelemadón át az érték alapú ingatlanadó bevezetés éig nagyon sok mindennek szerepelnie kellene benne, ha azon a nyomvonalon halad a Bajnaikormány, amit a Reformszövetség javasolt. A paraméterekben az idő előrehaladtával korrekciók lehetségesek – ez természetes, hisz a mértékeket folyamatosan a gazdasági valósághoz kell igazítani – , de koncepcionálisan akkor derül ki, hogy elfogadjae azt az általunk javasolt jelentős átrendezést, amely nem csak 2010re vonatkozik, hanem egészen 2013ig tart. Neki arra persze már nem lesz lehetősége, hogy 2013ig döntéseke t hozzon.
