Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-08
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.08 . 21 Jobbik 1. Morvai Krisztina Budapest, 1963. Három gyermek édesanyja. Jogász, fő szakterülete a büntetőjog, az emberi jogok és a bűnügyi tudományok. Vendégoktatóként tanított az Egyesült Államokb an, Strasbourgban pedig az Európai Emberi Jogi Bizottság jogásza volt. Az Orbánkormány jelölésével négy évig ENSZszakértő, a 2006os őszi zavargások után megalapította a Civil Jogász Bizottságot. 2. Balczó Zoltán Nyíregyháza, 1948. Két gyermeke van. Vi llamosmérnök, 1992ben az MDF, majd a MIÉP tagja, 2003ban csatlakozik a Jobbikhoz, amelynek azóta is alelnöke. 3. Szegedi Csanád Miskolc, 1982. Egy gyermeke van. A Károli Gáspár Református Egyetem BTK nappali tagozatos hallgatója. 2003tól a Jobbik tagj a. 2005 októberétől a Borsod megyei Jobbikalapszervezeteket vezeti, 2006tól a párt alelnöke. 2007ben részt vesz a Magyar Gárda megszervezésében. MDF Bokros Lajos Budapest, 1954. Közgazdász, egyetemi oktató, bankszakember. 1980 és 1986 között a PM Pén zügykutató Intézetében dolgozott, 1987 és 1989 között az MNB közgazdasági főosztályvezetőhelyettese, 1989 és 1991 között az MNB ügyvezetője, 1990 és 1995 között a Budapesti Értéktőzsde elnöke, az Állami Vagyonügynökség vezetője, majd 1991 és 1995 között a Budapest Bank elnökvezérigazgatója. 1995. március 1. és 1996. február 29. között pénzügyminiszter. vissza A Magyar Rádió észrevételei Magyar Nemzet 20090608 BorbélyUrquhart Julianna Magyar Nemzetben június 4én megj elent Balra tolódó Krónika című cikkükkel kapcsolatosan a Magyar Rádiónak az alábbi megjegyzései vannak. A Statisztikai és Elemző Csoport nem „adja ki” – mint a cikk első bekezdésében olvasható – a műsorok elemzéséről és értékeléséről szóló munkáját. Azok a menedzsment számára készülnek, megvitatásuk után jutnak el az érintett szerkesztőség(ek)hez, szintén vita tárgyaként. Az abban foglaltak tehát vitathatók, sőt, az is a cél, hogy a műsorelemzések megvitatása során derülhessen fény a műsorok erényeire, de a hibáira is: megfelelőe a műsorok pozicionálása, kiegyensúlyozottake, pontosak, aktuálisak, érdekesek, teljesítike a közszolgálatiság kritériumait stb. A csoport nem ad ki „direktívákat”, mint az a cikkben szerepel, legfeljebb javaslatokat tehet, amely ek természetesen vitathatók a szerkesztők, az újságírók részéről is. Az ajánlások nem kötelező érvényűek. Tehát szó sincs arról, hogy a csoport meghatározná, mi az, amit „ki lehet mondani a közszolgálati magyar rádióban”. Az utolsó közcím így hangzik, idé zőjel nélkül: Az elemzés elfogult. A kérdés az, a Magyar Nemzet, ha ezt a minősítést emeli ki az egyik reagáló levélből, miért idéz a cikk első részében magából az elemzésből – érzékelhetően nem vitatott állításokat – , ha az elemzést elfogultnak tartja a k özcímben. A cikk leadje szerint a belső elemzés felháborította a munkatársakat. A cikk viszont az érintett több tucat munkatárs közül csak kettő reagálásából idéz. A cikk címe: Balra tolódó Krónika. Az elemzés ilyet nem állít, mivel a „tolódás” valamihez k épest történhet meg, márpedig ez az első ilyen jellegű Krónikaelemzés. A kormányzatitúlsúly pedig csak a déli Krónikák esetében figyelhető meg, nem a Krónikák összességében. A cikk a vezetői összefoglalóból csak azokat a mondatokat emeli ki, amelyek saját értelmezési keretüket erősítik (s így torz képet mutatnak a Krónikákról általában). A következő lényegi megállapítások kimaradtak:
