Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-06
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06. 0 6 . 21 A párton bel üli kisebbségi véleménynek a kinyilvánítására azonban nem szokás létrehozni platformot, sőt erre a platform nem is alkalmas, mert az ellenzék intézményesüléséhez vezetne. A kisebbségi vélemény megjelenítése és figyelembe vétele a nyugati típusú demokráciák ban – meghatározott kisebbségi arányok esetében, pl. ha a kisebbségben maradt vélemény legalább egyharmados támogatottságot élvez – az egyeztetéses demokrácia módszereinek alkalmazásával lehetséges,. Ilyen esetben egyeztetéssel kell újratárgyalni az ügyet és közelíteni a véleményeket, majd újra szavaztatni a javaslatról, amikor már a többségi vélemény a döntő. Ennek az eljárásnak az az előnye, hogy nagyobb teret enged a kisebbségi vélemény érvényesülésének, mintha pusztán „csak” az aritmetikai többségen ala puló demokrácia szabályait követnénk. A kisebbségi vélemény felértékelődik, de a szavazatok egyenértékűségének alapvető szabálya nem sérül és legvégül a többségi vélemény érvényesül. De egyeztetni is csak véleményről, javaslatról (ellenjavaslatról) lehet. Az egyszerű leszavazása a kisebbségnek nem elegendő az egyeztetési eljárás megindítására. Ezzel szemben a kiválók által előterjesztett modell sajátosan értelmezi a demokráciát akkor, amikor túlmegy a kisebbségi véleménynek a demokráciákban még elfogadható felértékelésén és a nyugati típusú demokráciákban példátlan módon bevezeti a súlyozott szavazatok intézményét. Ha pl. a járási konferenciáknak kötelezően egyezséget kell kötniük az akár 1 %os kisebbségével, az azt jelenti, hogy ez az akár 1 %os kisebbsé g minden körülmények között azonos pozícióba kerül a döntő többséggel. Ennek alapján nem az azonos értékű szavazattal rendelkező, demokratikus eljárásban megválasztott tisztségviselők többsége dönt majd a hatáskörébe tartozó ügyekben, hanem két azonos hata lmi pozícióban levő csoport, ahol az egyiknek mindig meg kell majd győznie a többséget javaslatai helyességéről, a másik csoport pedig alanyi jogon érvényesítheti azt az akaratot, amely akár homlokegyenest ellentmond az egyébként döntésre jogosultak többsé ge véleményének. A kiválók „platformja” tagjainak szavazata eképpen többszörösen többet érne, mint az „egyszeri” konferenciaküldötté. Ez a demokratikus játékszabályok fejreállítása a célból, hogy egy, még csak nem is ideológiailag elkülönülő, hanem hatalmi érdekek mentén szerveződő és hatalmi jogosítványok megszerzését és bebetonozását megcélzó csoport olyan jogosítványokat szerezzen, amelyeknek gyakorlása a nyugati típusú demokráciákban a mindenkori többség joga, függetlenül a személyi körülményektől. Az MKP Alapszabálya 2007ben változott. A módosítás előkészítése során felvetődött platformok alakításának a lehetővé tétele. Ezt akkor a módosítást előkészítő munkacsoport Bugár Bélához kötődő tagjai elutasították. Most, mivel ismét napirendre került a platf ormalapítás kérdése, érdemes újra megfontolni, de csak a párt alapvető eszmei programjának és célkitűzéseinek a keretei között, a döntéshozó szervek hatásköreinek korlátozása nélkül, az egyeztetéses demokrácia elvét érvényesítő mechanizmus bevezetésével és nem egy párton belüli hatalmi csoport kialakításának a lehetőségével. vissza Németh Géza Emlékkonferencia: nő a magyarság súlya a Kárpátmedencében Felvidék.ma • 2009.06.06. A magyarság népesedési és társadalmi súlya növ ekszik a Kárpátmedencében - állapították meg a menekültekről és migrációról tartott konferencián, amelyet a református Erdélyi Gyülekezet budapesti központjában, a Reménység Szigetén rendeztek szombaton, a gyülekezetalapító, Németh Géza emlékére. Az erd élyi magyarságénál mára már nagyobb az erdélyi románok elvándorlása, és a magyarok esetében visszavándorlás is tapasztalható, a romániai magyarság termékenységi mutatói pedig szinte azonosak a románokéval - mondta az MTInek Zalatnay István, a gyülekezet v ezető lelkésze, A vezető lelkész elmondta, hogy ma nagyjából annyi magyar él a Kárpátmedencében, mint az első világháború utáni békekötések idején. "Kellő állami támogatással jelentős pozitív változás hozható" - tette hozzá. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke, tiszteletbeli főgondnok előadásában arról beszélt, hogy állami támogatáspolitikával elejét kell venni annak a "kettős" elvándorlásnak, amely a Kárpátmedencéből Magyarországra, majd innen tovább folyta tódik. Elő kell segíteni a visszavándorlást a tudósok, kutatók esetében is - tette hozzá. A konferencián előadást tartott Szűrös Mátyás volt köztársasági elnök is. Az emlékkonferencia zárásaként elfogadott Nyilatkozat szerint "hatalmas történelmi teljesítm ény", hogy a XX. században megmaradtak a magyar kisebbségek, amikor Európában majdnem minden kisebbség megszűnt létezni. Az erdélyi magyarság jövője érdekében pedig "népesedésközpontú nemzetpolitika érvényesítését" javasolja a
