Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-04
MeH Nemzetpo litikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.04 . 49 találkozón részt vett Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke is, akit arra kértünk, tájékozt assa lapunkat a tanácskozáson felvetett, a kárpátaljai magyarokat is érintő kérdésekről. – Közösségünket immár egy éve az oktatási minisztérium intézkedései foglalkoztatják a leginkább. Azok a rendeletek, melyek hátrányos helyzetbe hozták a magyar iskolák végzőseit az érettségi, majd a felvételi vizsgák során. Az eltelt időszak alatt tárgyalások, egyeztetések sorozatára került sor mind az országon belül, mind ukrán – magyar vonatkozásban. Ezek azonban, sajnos, nem hoztak áttörést. – Pedig közben államfői t alálkozóra is sor került. – Valóban így van, s nem csoda, hogy nagyon vártuk a két ország elnökének, Sólyom Lászlónak és Viktor Juscsenkónak a találkozóját. Ez meg is történt a magyar fővárosban, ám értesüléseink szerint az ukrán államfő végig elutasító v olt a számunkra annyira fontos kérdésben. Csak másodkézből tudunk minderről, ugyanis az ukrajnai magyarságszervezetek vezetői, amire nem volt példa az utóbbi években, nem lehettek tagjai a hivatalos küldöttségnek. Juscsenko annak érdekében, hogy elvegye a merev elutasítás élét, azt javasolta, találkozzanak a két oktatási minisztérium vezetői. Mellesleg korábban államtitkári találkozók is voltak, de, sajnos, az eredmények elmaradtak. Nem véletlen tehát, hogy szkeptikus vagyok az államfő által indítványozott újabb találkozót illetően. Úgy gondolom, az ukrán hozzáállást egyfajta "nesze semmi, fogd meg jól" felfogás jellemzi. – Ezek szerint nincsenek megoldások a gondjainkra? – Nem lesz könnyű, ám ennek ellenére azt mondom, nem szabad feladni, párhuzamosan más területeken is lépni kell, meg kell ragadni minden lehetőséget. Éppen ezért úgy gondolom, amennyiben élvezzük Magyarország legfőbb közjogi máltóságainak, illetve politikai pártjainak támogatását, készek vagyunk arra is, hogy jogi útra tereljük a kérdést, bíróságon támadva meg a bennünket sújtó rendeleteket. Ez hosszadalmas procedúra ugyan, de meggyőződésem, tartozunk ennyivel az ukrajnai magyar közösségnek. Másrészt a jogi lépés elősegítheti akár a politikai szintű megállapodás elérését is. Meg lehetne pró bálkozni azzal is, hogy a kérdésben ugyancsak érintett orosz, krími tatár és román kisebbségekkel közösen lépjünk fel. Így egyrészt e kisebbségek anyaországai is felsorakoznának a közös ügy mögött, másrészt megoszlana az ukránok ellenszenve is – nem csak a magyarokra irányulna. Ez az egyik járható út. – Melyik a másik? – Érdemes arra is odafigyelni, hogy a jelenlegi ukrajnai vezetés azzal védekezik az oktatás terén életbe léptetett szigorításokkal kapcsolatban, hogy azok az oroszok ellen irányulnak. Ha ez így van, akkor talán akár azzal is próbálkozhatnánk, hogy az ukrán félből kicsikarjunk egy speciális megoldást az ukrajnai magyarság számára. Ehhez azonban az anyaországnak, a magyar diplomáciának, az Európa Parlament magyar képviselőinek kellene közösen nyomást gyakorolniuk Ukrajnára az Európai Unió vezetőin és testületein keresztül, érzékeltetve ezzel, hogy Kijev eurointegrációs törekvéseinek sikerét is veszélyeztethetik a bennünket sújtó intézkedések. Hiszen nyelvünk, megmaradásunk egyik legfontosabb zá loga, a magyar iskolarendszer a tét. Hegedűs Csilla vissza
