Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-04
MeH Nemzetpo litikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.04 . 43 – Miként tud majd jobbítani a román állampolgárok helyzetén Brüsszelből? – Egyedül természetesen nem fog menni, ezért is mondtam, hogy mandátumszerzés esetén visszairatkozom a PDLbe. Az akut problémák brüsszeli felvetésével azonban célt lehet érni, például a külföldön munkát vállaló románok által otthon hagyott gyermekek ügyében. Az EPben sajnos sok esetben a szekér ötödik kerekeként tartják számon a romániai képviselőket, akik nem részesülnek az őket, Romániát megillető figyelemben, holott a PDL jelentősen hozzájárult az Európai Né ppárt súlyának erősítéséhez. – A 2007es romániai EPválasztáson egyedül Tőkés Lászlónak sikerült függetlenként brüsszeli mandátumot szereznie. Bízik a hasonló sikerben? – Tőkés László specifikus választótáborral rendelkezik, ennek köszönhetően jutott ki B rüsszelbe, anélkül, hogy jelentősen befolyásolta volna az RMDSZ választási eredményét. És lám, a református püspök ezúttal együtt indul a magyar szervezettel. Függetlenként én sem fogom negatívan befolyásolni pártom esélyeit, hiszen elsősorban az 1989es r endszerváltás idején született fiatalok voksaira számítok, akik kiábrándultak a politikusokból. – Milyen benyomást szerzett a romániai magyar politikusokról, illetve a magyarországi politikusok erdélyi kampányrészvételéről? – Természetesnek tartom, hogy ma gyarországi politikusok Erdélybe is ellátogatnak, közülük nem eggyel a minap az Arad – Békéscsabaszupermaratonon is találkoztam. Az Európai Parlamentben eltöltött egyéves gyakornokságom idején rendkívül jó viszonyt alakítottam ki például Winkler Gyula RMDSZes képviselővel. A magyarokról általában kialakított jó véleményem talán a koromnak is betudható, fiatalként ugyanis megvan a magam véleménye, és senki sem tudja rám erőszakolni a sajátját. – És az erdélyi magyarok autonómiaigényéről mi a véleménye? – Meg mondom őszintén, a területi autonómiával nem értek egyet, a kulturálissal viszont igen. Szerző(k): Rostás Szabolcs vissza Új választások Moldovában Krónika 2009. június 03. Előrehozott választások következnek Moldovában, m iután Vladimir Voronin leköszönő államfő közölte: a tegnapi, immár harmadízben sikertelen államfőválasztás nyomán megteremtődtek a parlament feloszlatásának feltételei. Vladimir VoroninHarmadik próbálkozásra sem sikerült államfőt választania a moldovai t örvényhozásnak: a chişinăui parlament tegnap – akárcsak az előző két alkalommal – az ellenzék távolmaradása nyomán kialakult létszámhiány miatt bizonyult szavazatképtelennek. Az alkotmány értelmében így új választásokat kell kiírni, Vladimir Voronin lekösz önő államfő pedig bejelentette: mivel az elnökválasztás sikertelen volt, megteremtődtek a feltételek a parlament feloszlatására és az új választások kiírására. Mint arról beszámoltunk, a moldovai belpolitikai konfliktus az április 5i, az addig is hatalmo n levő kommunista párt győzelmét hozó parlamenti választásokat követően éleződött ki. Az ellenzéki erők csalást kiáltva utcára vonultak, és a szavazatok újraszámolását, majd a választások megismétlését követelték. A zavargások során a tüntetők megostromolt ák a parlament és az elnöki hivatal épületét. A megtorlások során a rendvédelmi szervek több tucatnyi tüntetőt őrizetbe vettek és súlyosan bántalmaztak. Vladimir Voronin leköszönő államfő, aki az új ciklusban a parlament elnöki tisztségét veszi át, – és Mo szkva – Bukarestet vádolta a zavargások szításával, a moldovai ellenzéki erők ugyanakkor közölték: továbbra sem ismerik el a választások eredményét, és bojkottálják az államfőválasztásokat. Nincs bizonyíték a román beavatkozásra Nem sikerült bizonyítékot találni arra, hogy az áprilisi választásokat követő zavargások mögött Bukarest állna – jelentette be tegnap Vladimir Ţurcan, a chişinăui parlament alelnöke, a két hónappal ezelőtti események kivizsgálására létre hozott bizottság vezetője. Mint kifejtette, a Románia beavatkozását cáfoló jelentést a különböző állami intézményekkel való egyeztetés nyomán állították össze. Azt még nem tudni, a zavargások során pontosan milyen körülmények között került ki Románia zászlaja az elnöki palotára. Chişinău ugyanis töb bek között ennek nyomán vádolta meg Bukarestet, vezette be a vízumkötelezettséget
