Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 05.29 . 56 Nem elég hatékony a diszkriminációt büntető intézményrendszer Krónika 2009. május 29. Olvasta 74 felhasználó. SZ ERZŐ: ÖSSZEFOGLALÓ Romániában és Szlovákiában tavaly is széles körű megkülönböztetéssel szembesült a roma lakosság, és Oroszországból is „szinte napi rendszerességgel” érkeztek beszámolók rasszista támadásokról – áll az Amnesty International csütörtök ön Londonban kiadott idei világjelentésében. Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke lapunknak azt nyilatkozta: létezik mind a romákkal, mind az eltérő nemi orientációval bíró személyekkel szembeni diszkrimináció, ám már beindult az a foly amat, amelynek során a hatóságok megpróbálják a roma kérdést és a nemi identitás kérdését távolságtartóan kezelni, s nem aktív módon fellépni ellene. Ugyanakkor nem csak a hatóságok, hanem a román társadalom is előítélettel viseltetik a roma kisebbség és a z eltérő szexuális beállítottságú személyek iránt. E kérdéskörök kutatásában árnyaltabb képet alkothatunk a szociológusok által elvégzett kutatások, illetve elért eredmények alapján. A romániai helyzetről az Amnesty International azt írja, hogy ott a romá k megkülönböztetése a köztisztviselők és a társadalom egésze részéről széles körű és mélyen gyökerező, a román hatóságok nem hoztak megfelelő intézkedéseket a diszkrimináció és a roma közösség elleni erőszak felszámolására. A szervezet megemlíti, hogy Trai an Băsescu elnök „büdös cigány” kifejezéssel illetett egy újságírót, és ezt a kijelentést bírósági végzés minősítette diszkriminatívnak, de elmarasztaló ítélet nem született, mivel a megjegyzés magánbeszélgetés során hangzott el. Ugyanakkor a jelentés a sz exuális kisebbségekkel – homoszexuálisokkal, biszexuálisokkal és leszbikusokkal stb. – szembeni diszkriminációt is szóvá teszi. „Az Amnesty International emberjogvédő szervezet, amely esettanulmányokból következtet, így megfogalmazásai elfogadhatók vagy v itathatók” – mondta lapunk kérdésére Horváth István, a Kolozsváron működő Kisebbségkutató Intézet elnöke. Mint fogalmazott, a diszkrimináció mértékéről a szociológiai vizsgálatok árnyaltabb képet adnak. „Annak ellenére, hogy Romániában létezik egy, a diszk riminációt beazonosító és büntető intézményrendszer, ennek hatékonysága nem teljes, ám rövid időn belül nem várhatunk nagymértékű hatékonyságot. Romániában igenis beszélhetünk a diszkrimináció olyan intézményesült formájáról, amely súlyos, negatív következ ményekkel jár a roma lakosságra nézve. A diszkrimináció nem a központi kormányzati tisztségviselőkre jellemző, hanem bizonyos önkormányzati intézkedésekre. Olyan folyamatokról van szó, amelyeket teljességében sem a román társadalom, sem a romániai diszkrim inációkutatás, sem a kormányzat nem lát át teljes mértékben. Ezen probléma feltérképezését folytatni kell” – magyarázta a szakember. Horváth István elmondta: „A jogvédő szervezetek számos olyan esetet dokumentáltak, amikor a rendőrség egyértelműen diszkr iminatív módon bánt el a homoszexuális identitást vállaló személyekkel. A hatósági erőszaknak teret adó, azokat legitimmé tévő törvényes keretek megszűntek, s ezt követően megpróbálták visszafogni ezen kisebbség ellen irányuló hatósági megnyilvánulásokat. Ám a társadalommal nem tudták elfogadtatni a különböző szexuális orientációkat. Így a homoszexuális felvonulásokkal egy időben most is ellentüntetéseket szerveznek, s a hatóság nem tud mindig úgy fellépni, hogy biztosítsa a másságot valló tüntetők testi ép ségét. Mégis kiemelném, hogy beindult egy olyan folyamat, amelyben a hatóságok megpróbálják a nemi identitás kérdését távolságtartóan kezelni, s nem aktív módon fellépni ellene” – összegzett a szociológus. Szlovákiában sem jobb a helyzet A világ legnagyo bb emberi jogi csoportjának 2009es összefoglalója szerint a szlovák kormány is különféle intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy a roma gyerekek jobban hozzáférjenek a közoktatáshoz, de „gyakorlati elkötelezettség nem volt” az iskolai szegregáció fels zámolására. A szlovák hatóságok továbbra is azzal érveltek, hogy a hátrányos társadalmi helyzet miatt van aránytalanul sok roma gyermek a szellemi fogyatékosoknak fenntartott különleges iskolákban – áll a jelentésben. Az AI szerint az új szlovák oktatási törvény sem tartalmaz hatékony intézkedéseket a romák által elszenvedett diszkrimináció megszüntetésére.
