Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 05.29 . 31 fenntartással fogadhatók. Ez mellett az a ké rdés is felmerül, hogy egyáltalán milyen tekintélye van az ombudsmannak, ha az egyes hatósági szervek a felkérésére még csak nem is válaszolnak? A 2.4. rész utolsó (6.) táblázata a tartományi – bizonyára közigazgatási – szervekben, szervezetekben, szolgál atokban, igazgatóságokban és alapokban dolgozók nemzeti összetételét mutatja. (A szerző ugyanis tévedésből ide sorolja a már korábban bemutatott igazságügyi szerveket és a rendőrséget is.) Ebből megtudjuk, hogy az 1199 (vélhetően közigazgatási – B. A. megj egyzése) foglalkoztatott között mindössze 76 magyar van, ami 6,3%ot jelent, vagyis a magyarok részvétele ezekben a tartományi szervekben – az illetékes tisztségviselők évente megismételt ígéretei ellenére – továbbra is a lakosságban való részvételüknek a felénél is kevesebb. A szerző maga is elvállalja, hogy „a nemzeti kisebbségek százalékarányát a kapott adatok alapján nem lehet biztonsággal megállapítani, mert az adatokat nem mindegyik szerv küldte meg, a kapott adatok pedig a kimutatásuk módszere tekint etében teljesen különböznek”. A kisebbségiek „alulreprezentáltságát” tanúsítja a Traian Pancarichan nagybecskereki ombudsman 2009. május 20ai ajánlása a városi közigazgatási szervekhez, közvállalatokhoz és intézményekhez, valamint a város alapította több i szervezethez, hogy a dolgozók alkalmazásakor vegyék figyelembe a nemzeti kisebbségek tagjainak a foglalkoztatását. Nagybecsekerek lakosságának egynegyedét ugyanis a nemzeti kisebbségek tagjai teszik ki, a foglalkoztatottaknak csak 17,58 százalékát. Jelen leg Nagybecskereken mindössze két közvállalat igazgatója valamelyik nemzeti kisebbség tagja (A kisebbségiek foglalkozatása, Magyar Szó, 2009. május 21., 5. o.). A fejezet következő (2.5.) része – a cím szerint – a nemzeti kisebbségek hivatalos nyelvhasznál atával kellene, hogy foglalkozzon. Mindössze egy (21 soros) bekezdésből és egy nem ideillő (két bekezdésből, illetve 16 soros) példából áll. Az ombudsman itt elmondja, hogy „teljes egészében támogatja a tartományi jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kise bbségügyi titkárság azoknak a jogszabályoknak a tiszteletben tartására irányuló erőfeszítéseit, amelyek a nemzeti kisebbségek nyelvének és írásának hivatalos használatát rendezik Vajdaság AT területén, mint amilyen a kétnyelvű személyi igazolványok kiadása stb.” A szöveg további részében a jelentés azt taglalja, hogy a nemzeti kisebbségeket milyen anyanyelvhasználati jogok illetik meg, nem pedig azt, hogy ezek a jogok a gyakorlatban hogyan valósulnak meg. Az illusztrációnak szánt „példa” pedig arra vonatk ozik, hogy a bunyevác nemzeti tanács „panaszt tett, mivel a bunyevác média nem vehet részt a (szabadkai – B.A. megj.) községi bizottság által a tájékoztatási eszközök számára kiírt pályázaton”, az ombudsman pedig javasolta a pénzeszközök elosztási szabályz atának pozitív megváltoztatását. A „példa” azért nem illik ide, mert a jelentésnek a tájékoztatási eszközökre vonatkozó részében lenne a helye, ilyent viszont a jelentésben nem találtunk. Kevesebb diák és osztály Az ombudsmanjelentés a nemzeti kisebbség i oktatással 12 oldalon (22 – 33. oldalak) foglalkozik, leginkább az oktatási hálózat és a diákok, valamint az egyetemi hallgatók számának ismertetése által. A nemzeti kisebbségi önazonosság megőrzése szempontjából lényeges kérdések elemzése, mint például a tankönyvek tartalma, a nemzeti történelem és a környezetnyelv tanulása, azonban ebben a részben is elmarad. Az adatok szerint Vajdaság hat városában (Nagybecskerek, Pancsova, Szabadka, Sremska Mitrovica, Újvidék, Zombor) 44 iskoláskor előtti intézmény van és ez a szám a korábbi évhez viszonyítva nem változott. Az 20.660 gyermek közül 2228, vagyis 10,61% magyar nyelvű nevelőcsoportba jár, és ez a szám – az előző, 2007/08as iskolaévhez viszonyítva – 42vel növekedett (1,92%), a csoportok száma pedig 6tal (4%). Az iskolába indulás előtti kétnyelvű programban 341 gyermek vesz részt 23 nevelőcsoportban. Ezek közül 14 magyar és szerb nyelvű csoportba 200 gyermek jár, ami a 34gyel, illetve 14,53%kal kevesebb, mint a 2007/08as iskolaévben, miközben a csoporto k száma nem változott. Vajdaság 45 községe – a jelentésben közölt adatok szerint – 344 általános iskolájának 7920 osztályában 162.950 gyermek vesz részt. Ezek közül mindössze 8 általános iskolában folyik az oktatás magyar nyelven. Két nyelven 93 iskolában oktatnak, ezek közül 65 iskolában (70%) szerb és magyar nyelven. Öt iskolában három nyelven tanulnak a diákok: magyar, szerb és román nyelven 2 iskolában (a begaszentgyörgyi Szent Száva és Zichyfalván a Dositej O bradović iskolában), szerb, szlovák és magyar nyelven az erzsébetlaki Testvériségegység iskolában, szerb, magyar és horvát nyelven pedig az oktatás a szabadkai Matko Vuković és a Szent Száva iskolákban folyik. A magyar nyelvű oktatás – olvasható a jelenté sben – 27 község 78 általános iskolájában és 39 különálló osztályában folyik. (Tíz községben – Ada, Apatin, Fehértemplom, Kúla, Magyarcsernye, Magyarkanizsa, Temerin, Topolya, Törökkanizsa és Zenta – az oktatás teljes egészében magyar nyelven folyik, továb bi 17 község 26 iskolájában pedig az egyes tantárgyakat szerb nyelven oktatják). A 934 osztályban magyar nyelvű oktatásban 16.780 diák részesül, akik közül 764 más nemzetiségű. Az osztályok átlag létszáma 18. Az előző (2007/08as)
