Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 05.29 . 30 Nem megbízható adatok A nemzeti kisebbségeknek az egyes hatósá gi szervekben való hatékony részvételével foglalkozó (42 soros 2.3.) rész arra emlékeztet, hogy a Tartományi Ombudsman még 2005ben ajánlotta a tartomány összes közigazgatási szervének, hogy munkaviszony létesítésekor, a saját szükségleteikből kiindulva „k ülönösen fordítsanak figyelmet a nemzeti közösségek tagjainak alkalmazására”. Ennek a résznek a további szövege valójában emlékeztető az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek védelméről szóló Keretegyezményének 15. szakaszára, minek alapján az egyezményb en részes országok „kötelezettséget vállaltak, hogy megteremtik a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára azokat a feltételeket, amelyek a kulturális, a társadalmi és gazdasági életben, valamint a közügyekben – különösképpen az őket érintőkben – v aló részvételhez szükségesek”. A jelentés úgyszintén emlékeztet az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Nemzeti Kisebbségi Főbiztosának az ún. Lundi ajánlásaira a nemzeti kisebbségek hatékony részvételéről a közéletben, valamint a nemzeti kisebb ségek jogainak és szabadságainak védelmére vonatkozó törvény 21. szakaszára, amely szerint „a közszolgálati viszony létesítésekor, ideértve a rendőrséget is, figyelembe kell venni a lakosság nemzeti összetételét, a megfelelő képviseleti arányt és a szerv v agy szolgálat működési területén beszélt nyelv ismeretét.” Az ombudsmanjelentésnek ez a része is adós marad a kisebbségek hatékony részvételének elemzésével a közéletben, és nem tartalmaz lényegi megállapítást annak a gyakorlati életben való megvalósításá ról. A jelentés következő (2.4.) része ugyanis csak a hatósági szervekben foglalkoztatottak nemzeti összetételéről nyújt adatokat, ami nem egyenlíthető ki a döntéshozatali szervekben való hatékony részvétellel, mivel annak csak a részét képezi. Ebből a hat táblázatból és a táblázatokat kísérő (34 soros) szövegből álló (2.4.) részből megtudjuk, hogy az ombudsman 2008ban az egyes állami szervektől adatokat kért azok foglalkoztatottjainak nemzeti összetételéről. A válaszok alapján készült (első) öt táblázatbó l megtudjuk, hogy a magyarok különösen nagy lemaradásban vannak a kerületi ügyészségekben (a 79 foglalkoztatott közül mindössze 3 magyar – 3,8%), a községi ügyészségekben létszámuk meghaladja a lakosságban való 14,28%os részvételt (a 141 foglalkoztatott k özül 22 – 15,6% magyar), a kerületi bíróságokon (a 115 foglalkoztatott közül 16 a magyar – 13,9%) és a községi bíróságokon (a 962 dolgozó közül 106 magyar nemzetiségű – 11,01%) pedig számuk kevesebb a magyaroknak a lakosságban való részvételétől. A tartomá ny hatósági szerveiben foglalkoztatottak nemzeti összetételének elemzése azonban hiányos, mivel pl. a szabadkai Kerületi Ügyészség, a topolyai és az óbecsei nem küldte meg az adatokat, az ópazovai községi ügyészségen pedig „nem kívántak nyilatkozni” nemzet i hovatartozásukról. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor az ügyészségek nemzeti összetétele még kedvezőtlenebb a magyarok vonatkozásában. Az adatokból az sem állapítható meg, hogy az igazságügyi szervekben dolgozó magyarok milyen szerepkört töltenek be, il letve, hogy közülük hány az ügyész, bíró és a más beosztású. A kerületi bíróságok közül Nagybecskerekről nem küldték meg az adatokat az ombudsmannak, Újvidékről pedig azt válaszolták, hogy „ilyen nyilvántartást nem vezetnek”. A községi bíróságok közül Ali bunarról, Kúláról és Törökkanizsáról nem küldték meg az adatokat, Stara Pazováról pedig azt a választ adták, hogy „a foglalkoztatottak nem kívántak nyilatkozni”. Ez azt jelenti, hogy a kerületi és a községi bíróságok dolgozóinak nemzeti összetételére vonat kozó adatokat fenntartással kell fogadni. „Ilyen adatokat nem gyűjtenek” A hét rendőrigazgatóság közül a nagybecskereki nem küldte meg az adatokat, Szabadkáról pedig az a válasz érkezett, hogy „ilyen adatokat nem gyűjtenek”, Zomborból pedig, hogy ezek az adatok „szolgálati titkot képeznek”. A nag ykikindai adatok szerint, a dolgozók 81,82% szerb, 18,18% pedig „nem nyilatkozott”. Újvidéken a rendőrségi foglalkoztatottak 38,82%a szerb, 1,18% magyar, 1,18% szlovák, 1,18% horvát, 51,76% „nem nyilatkozott”, 5,89 százalékát pedig a többi kategóriába sor olták. Pancsován a szerbek 74,20%al, a magyarok 4,30%al, a horvátok 4,30%al, a többiek pedig 12,9%al vesznek részt a foglalkoztatottak között. Sremska Mitrovicán a rendőrségi foglalkoztatottak 60,47% szerb, 20,92% ruszin, 37,20% pedig „nem nyilatkozott ” nemzetiségi hovatartozásáról. Ehhez a táblázathoz az ombudsman(helyettes) nem tartotta szükségesnek magyarázatot fűzni. Nem hallgatható viszont el, hogy az elemző semmilyen összehasonlítást nem végzett a korábbi időszakhoz viszonyítva, illetve, hogy ja vulte vagy rosszabbodotte az igazságügyi és rendőrségi dolgozók nemzetiségi aránya. Tekintettel arra, hogy semmilyen lehetőség nincs a számadatok ellenőrzésére, még ezek a rendkívül kedvezőtlen mutatók is csak
