Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 05.29 . 11 a moldovai belügyekbe való állítólagos beavatkozása fölött. „Azt kérdeztük és továbbra is kérdezzük, hogy uniós partnereink vállaljáke a felelősséget az egyes tagországok határmódosítási szándékkal elkövetett cselekedeteiért? - teszi fel a kérdést az orosz elnök tanácsadója. A témát a hétvégi, habarovszki OroszországEUcsúcstalálkozón is szóba hozták. Az orosz külügyi tanácsadó, Alekszandr Grusko felszólította az Unió képviselőit: presszionálják Bukarestet, hogy egyértelműen nyilvánítsa ki, elismeri Moldova Köztársaság függetlenségét. Erdéllyel fenyegetnek Eközben a kisinyovi parlament alelnöke, Vlagyimir Ţurcan figyelmeztette Bukarestet, hogy a román elnök múlt heti, a két ország közötti határegyezményre vonatkozó kijelentései komoly következményekkel járhatnak és akár Erdélyre is vonatkoztathatóak. Mint ismert, Traian Basescu a közelmúltban a ro mán és a moldovai önkormányzatok képviselőinek Piatra Neamţi tanácskozásán fölöslegesnek nevezte a Kisinyov által szorgalmazott kétoldalú határegyezmény aláírását, ez ugyanis szerinte felérne a Moldovát a Szovjetunióhoz csatoló MolotovRibbentroppaktum „ szentesítésével”. Moldova szerint a fenti kijelentés egyértelmű politikai provokációnak tekinthető. Erdély másképp! Vlagyimir Ţurcan úgy véli, hogy a Moldova EUintegrációja felgyorsításának ürügyén meghirdetett állampolgársági procedúra megkönnyítésével Bukarest mézesmadzagot húzott el a Pruton túli fiatalság orra előtt, és ezzel valójában az ország szuverenitása ellen indított támadást. A moldáv törvényhozás alelnöke szerint Basescu veszélyes játékot űz a határegyezmény elutasításával, hozzátéve: az Erd élykérdés is felerősödhet az ügy kapcsán, hiszen Erdélyt szintén szovjet közreműködéssel, az 1947es párizsi békeszerződést követően csatolták Romániához. A moldáv politikus tulajdonképpen azt állítja: ha Moldovát annektálná Bukarest, azzal egyben Er dély elszakadását kockáztatná. Ţurcan azonban – szándékosan - elhallgat több perdöntő tényt. Míg Moldova lakosságának 78 százaléka román nemzetiségű, és az egyesülés révén egy kommunista diktatúra és egyben Európa legszegényebb országának állampolgárságá t uniós állampolgárságra cserélnék, addig Erdély viszonylag fejlett gazdasággal bír, az EU határain belül fekszik, etnikai összetételét tekintve pedig közel 75 százalékban román nemzetiségűek által lakott – vagyis Románia nyugati határainak átrajzolása mel lett kevés érvet lehetne találni. Az osztrákok szivárogtattak Mindenesetre ha a moldáv aggodalmaknak nem is lenne alapja, a román államfő utóbbi hetekben tett nyilatkozatai kellő munícióval szolgáltak a két ország egyesülésével riogatók számára. Traia n Basescu rögtön a kisinyovi zavargások és az azt követő megtorlások után bejelentette a repatriálási procedúra felgyorsítását. Majd egy, a napokban kiszivárgott ausztriai jelentés arról tett említést, hogy a román fővárosba akkreditált EUdiplomaták közö tti találkozón Basescu egyenesen a német újraegyesítéssel példálózott, felhívva a figyelmet arra, hogy noha a második világháború után Romániát is felosztották, Bukarest számára nem adatott meg a lehetőség, hogy a „két állam, egy nemzet” valóságáról beszél jen. Román állampolgárságra vágynak A jelentés arról is beszámol, hogy 2010ben Románia már hetente ezer moldovai személy állampolgárságigényét kívánja teljesíteni. Basescu leszögezte: a romániai intézkedést egyetlen EUtagállam sem kifogásolta hivatal osan, Bukarest pedig valamennyi, a „történelmi események” folyamán állampolgárságát vesztett románnak visszaadja az állampolgárságot – írta a Krónika. Az államfő nem rejtette véka alá, hogy Bukarest politikai megfontolásból könnyítette meg a határon túli r ománok honosítását, megpróbálva „esélyt adni” a Moldova Köztársaságban élő fiataloknak. Bukarest megvétózná Kisinyov nem tudja megakadályozni a moldávok román állampolgárrá válását, ezért a bürokrácia hatásos eszközével igyekszik ellehetetleníteni a ka pcsolattartást a két ország polgárai között. A román nagykövetet nemkívánatos személlyé nyilvánították és kiutasították az országból, a román állampolgárok számára pedig vízumkötelessé tették a beutazást az országba. A bukaresti sajtó most naponta közöl fe lháborodott hangnemű riportokat a vízum beszerzésének nehézségeiről, nem hivatalos források pedig tudni vélik, hogy Románia
