Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-28
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.02 . 29 krízishelyzetből, mivel ez nem felel meg a hazai termelékenységnek. Ezzel csak tovább nőne az infláció” – mondja Lazea. A Nemzetközi Valutalappal kötött hitelkeretmegállapodás egyik kikötése egyébként az volt, hogy az ország éves költségvetési hiány a ne haladja meg a GDP 4,6 százalékát. A szakértők szerint azonban nem fog sikerülni betartani ezt az értéket, ha a jelenlegi ütemben emelkedik tovább a központi költségvetés deficite. (erdély fm/hírszerk.) vissza Gyökeres v áltozás állt be a diákságnak a közélethez való viszonyulását illetően – véli Péter László szociológus, a Civil Kurázsi elnevezésű ku tatás vezetője Szabadság 2009. május 28. Olvasta 218 felhasználó. FERENCZ ZSOLT – Miről szólnak a Civil Kurázsi vizsgálatok? – A Civil Kurázsi a Szociológia és Szociális Munkás Kar Szociológia Tanszéke magyar tagozatának immár hagyományos kutatássorozata. A vizsgálat első része 1999 decemberében – 2000 januárjában zajlott, akkor néhány végzős diákkal eldöntöttük, hog y a közvéleményszociológia szeminárium keretében rendes surveyt, vagyis kérdőíves vizsgálatot végzünk. A kutatások tárgyát a politikai kultúra, politikai viselkedés képezi, így a politikai tájékozottságot, a politikai élethez való attitűdöket, a politikai pártpreferenciákat, a politikai értékeket, illetve az ideológiai irányultságokat vizsgáljuk. 2000 után minden évben megszerveztük a Civil Kurázsit. A 2009es kutatás abban tér el a korábbiaktól, hogy a diákok közélethez való viszonyát három különböző móds zerrel vizsgáltuk meg. Eddig hagyományos facetoface, vagyis szemtől szembeni vizsgálatra került sor, idén – a kor szellemével haladva, összhangban a technikai vívmányokkal – egy CAWI, más szóval internet segítségével folytatott kutatást végeztünk. – Mi az idei kutatás következtetése? – A diákságnak a közélethez való viszonyulását illetően gyökeres változás állt be: a kolozsvári magyar egyetemi hallgatók magatartásában is megnyilvánul az a korszellem, amely az elmúlt háromnégy évben Romániában is dominá nssá vált. A ’90es években a habermasi értelemben vett kritikusság jellemezte a diákokat: határozott véleményük volt bizonyos közéleti kérdésekben, intenzíven tájékozódtak a közéletipolitikai témákban, mozgósíthatóak voltak (nem csak választások során, h anem civil akciók keretében is, tiltakozások, tüntetések, kampányszervezések alkalmával). Ez a klíma azonban úgy tűnik, hogy megváltozott, a közélettel szembeni kritikai attitűd megszűnt, erre mondjuk, hogy a jelenlegi állapotot a kritikátlan fogyasztásban lehet megragadni. A fogyasztói habitus különböző vetületei jelentek meg (fogyasztási javakkal való rendelkezés, és az ezek megszerzésére való ambíciók), amelyek nem föltétlenül férnek össze a kritikai viselkedéssel. Ide kapcsolódik, hogy a diákoknak továb bra is vannak információik arról, mi történik körülöttük, sőt, ez a viszonyulás azonban passzív, inkább a dolgok tudomásul vételéről van szó. Úgy tűnik, a diákok túlnyomó többsége számára a politikumhoz való viszony egyre inkább redukálódik a szavazáson v aló részvételre. Rendszerint a körülmények hozzák, hogy a közvéleménykutatásokon kifejezett (adott esetben magas) részvételi hajlandóság mennyiben materializálódik a fiatalok esetében. – Milyen tényezők játszanak szerepet abban, hogy szocializációjukat t ekintve jóformán két külön csoportként emlegethetjük a fiatalokat: a kora 90es években szocializálódott fiatalokat, illetve az őket követő nemzedéket. – Az utóbbi olyan interneten szocializálódott csoport, amelynek tagjai uralják és birtokolják a multimé diás eszközöket, a tájékozódás, a tanulás és a szórakozás érdekében is jelentős mértékben hagyatkoznak az internetre. Ennek a generációnak nincsenek olyan emlékei, amikor ne lett volna internet, hiszen nekik mindig volt. Tehát a ’89 után született fiatalo k (a jelenlegi első- és másodévesek) alapvetően egy olyan korban születtek, amikor Romániát is elérte az anyagi jólétnek az a szintje, amelynek különböző gyümölcseit élvezni tudták. A másik lényeges különbség, hogy az előző rendszer életvilágából semmiféle tapasztalatuk nincs, nem tudják, hogy ’89 előtt milyen volt, és ahhoz képest milyen most itt élni, egyszóval ilyenféle vonatkoztatási rendszerük nem
