Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-28
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.02 . 27 (43,3%), Moldvában 20,9%uk, Bukarestben pedig 16,4%uk tevékenykedik. Egy szervezet átlagos aktív tagsága 79 főre rúg, ami 96 szimpatizánssal és 4 tiszteletbeli taggal egészül ki. A legtöbb szervezet esetében a tagság 4060%át nők teszik ki. Az önk éntesek száma átlagosan 198, átlagéletkoruk 27 év. Ehhez képest kevésnek tűnik az alkalmazottak száma: teljes, illetve részleges munkaidővel is 1,41 az átlag szervezetenként. A szervezetek 22%ának évi költségvetése 1050 ezer euró között mozog (az utols ó évre kiszámolva), ez az összeg a szervezetek 19%a esetében 510 ezer euró között, 16%uk esetében pedig 13 ezer euró között mozog. A zöldek legfontosabb támogatói az alapítványok (a szervezetek 21%ánál), valamint a nemzetközi és romániai közszféra ( 19, illetve 18%), nemzetközi alapítványok (16%) és a romániai cégek (14%). A nemzetközi cégek csupán a szervezetek 2% számára jelentenek fontos támogatási forrást. A legtöbb szervezet (több, mint 60%) ugyanakkor a személyi jövedelemadó 2%át jelölte meg jövedelemforrásként, ezt szorosan követi a tagok hozzájárulása és a romániai cégek, vállalatok támogatása. A környezetvédők 58,1%a bérelt vagy ingyen rendelkezésükre bocsátott székhelyen tevékenykedik, saját székhellyel csupán 7,5%uk rendelkezik. A szerv ezetek projektjei elsősorban a gyerekeket és fiatalokat célozzák meg – ez tízből kilenc szervezetre érvényes. Utánuk a helyi közösségek következnek (79%). A legfőbb tevékenységi területek a környezeti nevelés, a környezetvédelem és a biodiverzitás véde lme. A szervezetek céljainak listáján első helyen szerepel a civil szerepvállalás (ellenőrzés, önkéntesség, lobbi, tájékoztatás). De majdnem ugyanennyire fontosak számukra a fenntartható fejlődést célzó projektek, vagy a vízforrások védelmére irányuló tevé kenység. A tiltakozási formák közül a szervezetek több, mint 60%a a petíciót, tiltakozó levelet részesíti előnyben, ezt követi a sajtókampány, a lobbi, az utcai tüntetés, illetve a szokatlan, meghökkentő kampányok. A szervezetek vezetőinek 43%a sikeres évnek ítéli 2008at, 33%uk közepes sikerről beszélt. Legsikeresebb projektjeik a biodiverzitással, a védett területekkel és a mezőgazdasági turizmussal voltak kapcsolatosak. Ezekben átlagosan 222 személy vett részt, 13 hónapig. A legtöbb civil környeze tvédő a fundraising, illetve a szervezet professzionális működtetése területén képezné tovább magát. Nem meglepő, tekintve, hogy gondjaik listáján első a pénzhiány. Ennek ellenére azonban a szervezetek 41,8%a meglehetősen jónak tartja saját anyagi hel yzetét. A gondok listáján egyébként a pénzhiányt szorosan követi az együttműködés hiánya, a hatékonyság és a hitelesség. A környezetvédelemre vonatkozó romániai törvénykezést 78%uk nagyon gyengének, legfeljebb elfogadhatónak minősíti. Úgy vélik, a legég etőbb változtatásra a törvényalkalmazásban volna szükség. A romániai környezetvédő civil szervezetek helyzete a felmérés fényében elfogadható, ám számuk túl kicsi a romániai környezetvédelmi problémák súlyához viszonyítva. A zöld civil szféra csekély szá máért a felmérés szerint az összes gazdasági, szociális, kulturális, politikai szereplő okolható, amelyek a jelenlegi romániai társadalmat meghatározzák – beleértve a lakosság gyengécske környezeti kultúráját is. F.N. vissza Băsescu: továbbra is támogatja Románia a Moldovai Köztársaság EUs csatlakozását Transindex 20090528 Támogatja Románia a Moldovai Köztársaság Európai Uniós csatlakozását – jelentette be Traian Băsescu államfő mai athéni látogatásán. Elmondta, a Moldova i Köztársaságot fel kell venni a csatlakozásra váró országok közé.