Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-05
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtó fókusz 200 9 . 05.05 . 25 részesüljenek és ki kell küszöbölni a tagállamok közt fennálló különbségeket ezen a téren. Ezen alapvet ő jogok a következ ő kre vonatkoznak: a.) minden személy azon joga, hogy kifejezze val amely nemzeti kisebbséghez való tartozását; b.) politikai jogok (politikai pártokba való szabad tömörülés, választáson való résztvétel, arányos képviselet a közéletben, helyi és központi szinten); c.) kulturális jogok, a kulturális autonómiához való jog, mint az identitás megtartásának f ő eszköze; d.) az egyes autonómiaformákról való döntés joga, az európai, illetve a nemzeti és regionális gyakorlatnak megfelel ő en; e.) az anyanyelv szabad használata a magán- és a közéletben, a közigazgatásban és az igaz ságszolgáltatásban ott, ahol a nemzeti kisebbségek jelent ő s számban élnek. 6. A közgy ű lés meggy ő z ő dése, hogy a nemzeti kisebbségek diszkriminációját a tagállamokban csak akkor lehet csökkenteni, ha alkalmazzák ezeket a szabályokat. Meger ő sítve az emberi jogok, a jogállam és a demokrácia alapelveit, a közgy ű lés kéri a miniszteri bizottságot, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez dolgozzon ki egy kiegészít ő jegyz ő könyvet, amely rögzíti a nemzeti kisebbségekre vonatkozó standardokat. vissza Rákócziemlékdíjat alapítottak Szatmári Magyar Hírlap 20090505 Rákócziemlékdíj alapítását jelentette be Gubcsi Lajos költ ő , a Magyar M ű vészetért Alapítvány elnöke. A 2010ben adományozandó kitüntetést II. Rákóczi Ferenc halálának 275ik évfordulója alkalmából az a hét civil szervezet veheti majd át, amelyik a most megalakult kuratórium döntése szerint példásan élteti a fejedelem kultuszát. A díjat jöv ő re odaítél ő Kárpátmedencei kuratórium erdélyi tagjai közé választották Beder Tib or tanárt (Csíkszereda), Székely Emese tanárn ő t (Marosvásárhely), Sylvester Lajos közírót (Sepsiszentgyörgy) és Muzsnay Árpád újságírót (Szatmárnémeti). vissza Búcsú egy parlamenttől VG 20090505 A héten utoljára ül össze a 2004ben megválasztott Európai Parlament. Utána már a választási kampány következik, hogy aztán júliusban új összetételben vegye fel a fonalat a testület. Méltatlanul kevesen vették észre, mit csinált az EP az elmúlt öt év alatt, ami legalább annyira a p olitikai elit felelőssége, mint a média és a sajtót szponzoráló hátország hibája. A SzondaIpsos a múlt héten tett közzé felmérést arról, hogy a magyar választók harmada készül csak szavazni júniusban. Vélelmezhető, hogy közülük is a nagy többség nem azért , hogy az ország európai szintű képviseletét befolyásolja, hanem hogy az elmúlt évek belpolitikai válságára végre voksokkal reagáljon (akármelyik oldal javára teszi is ezt). Mindez újólag megerősíti, hogy a közvélemény nagyobbik fele mit sem tud az Európai Parlament működéséről, tehát nem is tekinti sajátjának. Pedig már csak önérdekből sem ártana többet foglalkoznia vele, hiszen nem teljesen mindegy, kik szólalnak meg a magyar társadalom nevében. Tény, hogy az európai uniós jogszabályok legalább 90 százalé ka egyszerűen nem születhet meg, ha az EP többsége nem akarja. Persze ahhoz, hogy ennek súlyát értékelni lehessen, annak is tudatosulnia kellene: az említett EUjogszabályok nem az európai bürokraták életét hivatottak formálni, hanem tagországi, nemzeti tö rvények lesznek belőlük. Az unió nem „magának” csinál törvényeket, mivel olyan, hogy „magában lévő EU”, nincs. Uniót formáló tagállamok vannak, és ha együtt úgy döntenek, hogy az élet valamelyik területét EUszinten is szabályozni akarják, akkor annak köve tkezményét utána helyi, tagállami szinten kell végrehajtani. Szomorú, de tény: fél évtizeddel a tagság után ez a pofonegyszerű képlet az emberek többségénél ma ugyanúgy nem tudatosult, miként nem sokan tudtak róla a csatlakozás előtt sem.
