Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-05
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtó fókusz 200 9 . 05.05 . 22 Azzal magyarázzák eljárásukat, hogy ha a Piraniöböl nem a szlovénekhez tartozik, akkor nincs kijárásuk a tengerre, mert az olasz ás horvát terngeri határ összeér. A pénteki találkozó elmaradásával c sak május elején lehet újabb fejlemény arról, hogy mikor folytatódhatnak a tárgyalások. Vajon elcsúszhate Horvátország uniós csatakozása azért, mert nem tud a szomszédos Szlovéniával megegyezni pár négyzetkilóméternyi, jórészt sólepárlókból álló terület ben? A helyzet persze ennél komolyabb, de úgy néz ki, a területi vita miatt lehet, hogy nem sikerül a horvátok a 20102011re tervezett EUcsatlakozása, ugyanis Szlovénia folyamatosan vétózza a tárgyalások folytatását. A szlovének ugyanis nem engedik, hog y az EU további témafejezeteket nyisson meg a csatlakozással kapcsolatban, amíg nem rendeződik a Piraniöböllel kapcsolatos vita. A terület azért fontos mindkét ország számára, mert ott folyik a Szlovéniát és Horvátországot elválasztó folyó, a Dragonja. A szlovének azért szeretnék manukénak tudni az öblöt, mert az az egyetlen szabad kijárásuk a tengerre, és ha az nem az övék, akkor az összeérő olasz és horvát tengeri határon kell áthaladniuk. Nagyobb térképre váltás A vita még egyébként NagyJugoszlávia 1 991es felbomlásával kezdődött, amikor is – a szlovének szerint – a horvátok önhatalmúlag sajátítottak ki egy olyan szárazföldi részt, amelyet az öböllel együtt addig a szlovének ellenőriztek, most pedig a Piraniöböl hovatartozását is megkérdőjelezik. Ol li Rehn, az EU bővítési biztosa korábban a Béke Nobeldíjas finn Martti Athisaarit javasolta a vita elrendezőjének, ám ezt a horvátok visszautasították, mivel Athisaarinak nincs jogászi végzettsége. Rehn legújabb javaslata pedig, hogy egy ötfős jogásztestü let ítélkezne a terület felett, az ítéletnek pedig jogliag kényszerítő hatása lenne mindkét félre nézve. Jogászok döntenének Az öt ítélkező közül a főjogászt az Európai Bizottság választaná ki, aki aztán megjelölné két segítőjét, egyegy képviselőt pedig a horvátok és a szlovének választanának. Zágráb korábban amellet érvelt, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság ítélkezzen a vita felett, amit a szlovének azzal utasítottak vissza, hogy a törvényszék mostanában a horvát felet támogatja ítéleteiben. Múlt pénteke n ültek volna össze a felek a vita rendezésére, ám a szlovén miniszterelnök, Borut Pahor távolléte miatt elmaradt. A tárgyalások május eleján folytatódhatnak, ám csak akkor, ha „valami pozitív fejlemény” történik a határvita ügyében. Gordan Jandrokovic, ho rvát kül- és európai integrációügyi miniszter szerint Rehn ötlete jó alap lehet a horvát félnek, hiszen a nemzetközi jog szerint tárgyalnának, és végre folytatódhatna Zágráb uniós csatlakozása. Mint a horvát Hina hírügynökségnek elmondta: „Még van néhány részlet, melyről politikai konzultációt kell folytatnunk otthon, de úgy hiszem, hogy Horvátország hamarosan bemutatja végső álláspontját”. Horvátország uniós csatlakozására igen erős a politikai akarat, azonban csak az után kezdődhetett meg, hogy a horvát ok együttműködve a hágai törvényszékkel kiadtáka legutolsó erősen keresett háborús bűnösüket, Ante Gotovina tábornokot. Az unió most Szerbiával kapcsolatban is azt igéri, megszűnhet az EUtagországok szerb vízumkötelessége, viszont sokan még mindíg úgy vél ik, Belgrád nem működik igazán együtt Hágával. Annak ellenére, hogy az eddigi négy legkeresettebb szerb háborús bűnösből már kettőt kiadtak, a szerbek uniós csatlakozásának feltétele, hogy a még bujkáló Goran Hadzic és Ratko Mladic is kézre kerüljön. vissza (Hírszerző/MTI/Croatian Times/euractiv.hu)
