Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-26
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 05.26 . 23 Igazságot vagy toleranciát? Hét Nap 2009.05.20. Nem mondanám, hogy hozzászoktunk, de lassan már az élet ünk részévé válnak a különböző firkák, jelszavak, feliratok, amelyek időről időre felbukkannak az épületeken, helységnévtáblákon, falakon. Az újságok beszámolnak az esetekről, az Emberi Jogi Központ leginkább dokumentálja, valakik esetleg átfestik, eltünte tik a gyalázkodó szövegeket, aztán minden marad a régiben. És ismétlődik egy idő múlva. A legfrissebb, és hatalmas közfelháborodást keltő - ellenőriztem, számos anyaországi hírközlő szerv is beszámolt róla - magyarellenes graffiti a hétvégén jelent meg Topolyán egy óriásplakáton. Azon, a többségében magyarok lakta Topolyán, ahol eddig nemigen volt példa a hasonló mázolmányokra. A szerb belügyminisztérium internetes oldalán közzétett információ szerint a reklámtábla egyik oldalán csak annyi állt, hogy '' Szerbia”, de a másik felén a ''Halál a magyarokra” üzenetet küldték az ismeretlen tettesek a toleranciaváros lakóinak. Nagyon találó ez az elnevezés, de be kell vallanom, nem én ötlöttem ki, napilapunk hírportálján olvastam az egyik hozzászóló tollából. Hi szen a tartományi képviselőház jelenlegi elnöke, aki már hosszúhosszú évek óta egyéni indulóként megválasztott parlamenti képviselője a városnak, szintén azt nyilatkozta: különösen fájdalmasnak találja, hogy a provokáció helyszíne éppen az a település, am ely évek óta minden nyáron otthont ad a középeurópai országokból érkező fiatalok Toleranciatáborának. Ennek a rendezvénynek az a célja, hogy egymás megértésére, elfogadására nevelje a tizenéveseket. Lehet, hogy ez a felirat most sokkal nagyobb, vagy mondhatnánk úgy is, éppen megfelelő sajtónyilvánosságot kapott, de a témában jártasak már csak legyintenek: láttunk ilyet korábban is! Például egy évvel ezelőtt, 2008 áprilisában Újvidéken fenyegette valaki halállal a magyarokat. Talán akkor is ugyanilyen intenzíven nyomoztak - ez áll ugyanis a megjelent írásokban , de az eredményről nem értesült a közvélemény. Csakúgy, mint az idén februárban, amikor Temerinben bukkant fel a ''Mađare pod led!” (Magyarokat a jég alá!) falfirka. Vagy pár nap eltéréssel Újv idéken a Vojvodina srbima! Napolje sa mađarima!, azaz Vajdaság a szerbeké! Kifelé a magyarokkal! szöveg. Ilyenkor az is eszünkbe jut, mennyi pénzt költenek az illetékesek a különböző toleranciaprogramokra. Megkockáztathatnánk a feltevést: esetleg feleslege sen? Mivel a sportesemények, különösen a futball, egyáltalán nem érdekel, sokáig azt hittem, a Pravdu za Uroša! (Igazságot Urošnak!) felszólítás is valamelyik Hágában időző háborús bűnösre vonatkozik. Azt hiszem, először Tiszaszentmiklóson, majd Zenta gunarason, a helységnévjelző táblán találkoztam ezzel a felkiáltó mondattal, aztán egyre több településen. Végül utánanéztem, és rájöttem, egészen másról van szó. Egy csendőrre támadó szurkolóról, akit a Belgrádi Kerületi Bíróság első fokon, emberölési kís érlet miatt tíz évig tartó börtönbüntetésre ítélt. Amit később a Szerbiai Legfelsőbb Bíróság megsemmisített. De ennek az égő fáklyás ámokfutónak Vajdaságszerte nyilvánosan, és lehetőleg piros festékszóróval kell igazságot követelni! De miért is hábor gunk ezen, amikor az ország kormánya sem sokkal különb?! Nemrégiben egy verekedőt vett védelmébe, és még fizetett is érte. Egymillió dollárt. Annak ellenére, hogy a sajtó nemcsak megszellőztette, de hatalmas botrányt is kavart az ügy körül. Amiért természe tesen még véletlenül sem saját magukat, hanem a hírt napvilágra hozó újságot okolták. Mindezek ismeretében nagyon is jogosnak tűnik a felmerülő kérdés: igazságot vagy toleranciát? vissza TÓTH Lívia A magyarság esélyei – Beszélgetés Lezsák Sándorral, a Magyar Országgyűlés alelnökével Hét Nap 2009.05.20. Lezsák Sándor, a Nemzeti Fórum elnöke, a Magyar Országgyűlés alelnöke, az 1987es lakiteleki rendszerváltó mozgalom egyik vezető alakja május 6án és 7én tájékozó dó jellegű és kapcsolatépítő látogatást tett Szabadkán és Zentán. Ellátogatott szerkesztőségünkbe is. * Az újabb kori magyar történelem fontos dátuma 1987, amikor is A magyarság esélyei címmel tanácskozást rendeztek Lakiteleken. Húsz év távlatából miké nt értékeli a találkozón elhangzottakat, sikerülte megvalósítani a Kárpátmedencei magyarsággal kapcsolatos kérdéseket? - A magyarság esélyei című tanácskozás a türelem és a tűrés határán szerveződött a fenyegetettség állapotában. Minden megállapítá sa, mondata, az ott elfogadott nyilatkozat ma is érvényes, hiszen ma is rendkívüli válság felé sodródik az ország, és olykor a tehetetlenség állapota nyomorítja mindazokat a törekvéseket, amelyek kivinnék az országot nemcsak a pénzügyi világválság okozta h anyatlásból, hanem abból a belpolitikai válságból is, amelybe a