Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-25
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 0 9 . 05.25 . 27 Erdélyben a csökkenés a ki lencvenes évektől folyamatos: az utóbbi tíz év alatt 200 ezer körüli a fogyás. Ma már csak 175 település (jórészt falu) magyar többségű. A múlt rendszerbeli masszív értelmiségi kivándorlás 1990 óta más rétegekre is kiterjedt. S bár a MeH szerint a magyarsá g helyzetének rendezésében az “elmúlt 12 évben óriási előrelépések történtek, ennek ellenére mindmáig több rendezetlen probléma él tovább”, ám „a romániai magyarság (...) autonóm, fejlődésre képes magyar kultúra létrehozására alkalmas szellemiszervezeti p otenciállal és részben megfelelő intézményi háttérrel, tárgyi feltételekkel rendelkezik”. Szerbiában a legutóbbi népszámlálás szerinti 290 ezer magyarból 20 ezret le kell vonni, jó negyven éve a fogyás állandósult, a délszláv háború pedig rendkívüli módo n felgyorsította. Ukrajnában, Kárpátalján a magyarság mai lélekszáma 140150 ezer, az anyanyelvű képzés nagy hiányai miatt azonban a magyar nemzetiségűek döntően alacsony társadalmi presztízsű szakmákban dolgoznak, nagymértékben érinti őket a munkanélkülis ég. A legtragikusabb a helyzet Horvátországban: egy évtized alatt 26 százalék (!) a fogyás, amihez szintén nagymértékben járult hozzá a háború veszteségekben és kivándorlásban. Szlovéniában – a 25 százalékos a magyar demográfiai veszteség mellett – a magya rság száma csak hatezer körüli, mint a burgenlandi magyaroké.Az okokról érdemes lesz bővebben beszélni. vissza Színundor Irházi János Nyugati Jelen, Vasárnap, 2009. május 24., 16.00 Minek Aradnak magyar testvérváros? Mert M agyarország van kéznyújtásnyira? Mert anno a rendszerváltás után az akkori városvezetés „véletlenül” Gyulán kötött ki? Vagy mert a gyulaiak anno úgy gondolták, mégis lehet kutyából szalonnát füstölni? És a demokráciában előbbutóbb a románok is rájönnek, h ogy Magyarország és bármi, ami Magyarországról érkezik, nem biztos, hogy ellenség, nem biztos, hogy a határok megváltoztatását célozza? Minek Aradnak Gyula testvérváros, amikor húsz évvel a rendszer, vagy hofisan módszerváltás után sunyin tekint az Euró paihírű fürdővárosra? Péntek délután végérvényesen megbizonyosodtam, hogy Aradnak magyar testvérváros csak azért kell, mert olyan jól fest a honlapjukon. Mert beírva a magyar felet, pénzt lehet kisajtolni az Európai Unióból. Megjegyzem, Gyulának is csak ezért kell Arad, hisz a két város, városvezetés között jobbára csak protokolláris kapcsolat él, Perjési Klára sosem hívja meg Gheorghe Falcăt a születésnapjára, és Arad polgármestere sosem hívja meg Gyula első asszonyát lazán, telefonon, egy akármilyen ara di rendezvényre. Csak azért, mert a testvérvárosiasság belső érzésből fakad, és hogy egy péntek délután elfecsegjenek közös ügyeikről. Péntek délután végérvényesen megbizonyosodtam, ha nem lenne Gyula, Pécs és Hódmezővásárhely Aradnak nem lenne élő, külö nböző közös programokkal magához vonzott testvérvárosa. Hét testvérváros van felsorolva a polgármesteri hivatal honlapján, ezek közül működő, ismétlem, élő kapcsolat kizárólag a magyarországi településekkel létezik. Mert az elmúlt öt évben Nagybecskerek, Atlit (Izrael), Fushun (Kína), Givataym (Izrael) testvértelepülések, hogy szalonspiccesen fejezzem ki magam, alacsonyan szálló sasként ürítették az aradi városháza tornyára érdeklődésüket. Ezért nem értettem, pénteken Gheorghe Falcă miért tiltotta meg a c sikys mazsoretteknek, hogy az új, fehér, piros és zöld színekből álló ruhájukban műsorozzanak a Szupermaraton befutóján. Akiknek a főurbei harag miatt utolsó pillanatban kellett előkaparni egy régi felszerelést, amelynek színösszetétele már nem zavarta a p olgármestert. Kíváncsi lennék, ha ad absurdum a Csikyt az aradi olasz üzletemberek finanszíroznák, és az említett színkombinációt aggatták volna a lányokra, a polgármester akkor is kiakad? Dehogy. A románoknak a magyar pirosfehérzöld olyan, mint bikának a vörös, amikor meglátják, bevadulnak. Ezért a jövőben nekem egyetlen magyar vagy román tisztségviselő ne papoljon „békésen egymás mellett élő többnemzetiségek”ről, „többnyelvűségről”ről, „vallásközi egyetértésről”. Mert a béke és egyetértés csak addig van, amíg mi, magyarok teljes mértékben meghunyászkodunk, várjuk a kegyelemmorzsákat, szolgai alázattal toljuk a román vezetés székpárnája alá a gyulai, pécsi hódmezővásárhelyi