Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-05
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtó fókusz 200 9 . 05.05 . 14 akarják ezt hasznosítani, valamint hány embernek adtak eddig és hánynak szeretnének adni a jövőben. Úgy tűnik, hogy elég rugalmasan adnak, de sokkal több moldáv kért kettős állampolgárságot, mint akinek végül megítélték. Alkalmaznak egy nemzeti kritériumot, amely alapján ők megmondják, hogy ki az igazi román Moldovában. Ez már egy kicsit nehezíti az ügyet, a vállalt identitás és annak különböző kritériumai között néha szakadék van: ki minek mondja magát, és ezt hogyan tudja bizonyítani. Vélemé nyem szerint a kettős állampolgárság egy fontos intézmény bizonyos egyéni helyzetek kezelésére, de tömeges alkalmazása már belenyúlik a politikai szférába. Az EUban most azon aggódnak, hogy hány rokont hoz még be Románia EUjogosítványokkal Moldovából. Hi szen akinek román útlevele van, az akár Lisszabonig elmehet anélkül, hogy igazoltatnák. Ez belbiztonsági konzekvenciákkal jár, nem is beszélve arról, hogy a román államon belül is fel fog merülni, hogy az illető hol lesz katona, hol fizet adót, mire lesz j ogosult. Ha a kettős állampolgárság tömeges méreteket ölt, akkor már túllép az eredeti célján, és valami másról van szó. Hasonlóan veszélyesnek tartaná, ha Magyarország a határon túli magyarok számára kettős állampolgárságot adna? Abban a formában igen, ha ez minden határon túli magyarra vonatkozna, ez komoly nemzetközi feszültséget keltene. A Vajdaságban szintén problematikus a helyzet, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) legfrissebb felméréséből kiderül, hogy a délvidéki magyarok kiszolgáltatottn ak érzik magukat, az utóbbi időben megszaporodtak a magyarellenes támadások is. Milyen eszközökkel próbálna javítani a helyzeten? A Vajdaság egy különleges terület: nem egy nagy tömb magyar él a határ túloldalán, hanem annak a nagyon tarka, soknemzetiségű területnek mintegy 14 százaléka magyar. Ott egy általános együttélési probléma van, ami valószínűleg a magyarokon kívül másoknak is okoz kellemetlenséget, de van egy magyarellenes éle. Ha ilyen történik, az mindig az adott ország saját belső feszültségeib ől táplálkozik. Nem a magyarokkal van baj. Azokkal van baj, akik vernek, nem pedig akit vernek. Az ő lelkükben valami összegubancolódott, elégedetlenek a helyzetükkel, talán az EUra haragszanak, mert kirekeszti őket. Az első ország, ahol számukra az unió vámosa, határőre megjelenik, az Magyarország, és emiatt sokszor fölgerjed bennük a harag, hogy „ezek bekerültek, jól élnek, mi pedig nem”. Ezt kezelni kell, és szót kell emelni, ha a verés rendszeresen előfordul. De mindenekelőtt ott is tárgyalni kell. A h elyi jogérvényesítésnek fontos csatornája lehet a magyarok szervezete. Ott most valamilyen egység összeállt, de jobb lenne, ha a szerbiai magyarság zártabb szervezetben tudná a saját érdekeit megszólaltatni, mert amellé könnyebb odaállni. Magyarország ne m tudná a Vajdaságban történt atrocitásokat például azzal kezelni, ha Szerbiát az EUtagság blokkolásával fenyegetnénk? Ha az EUra hivatkozunk, akkor tudni kell, hogy az unióban konszenzussal hozzák azokat döntéseket, hogy fölveszneke egy tagállamot vag y leülneke tárgyalni vele. Ha szeretnénk 26 államot felsorakoztatni magunk mellett, akkor meg kell kérdeznünk, hogy kiállnake mellettünk, ha mi ezt mondjuk. Óvnám a magyar kormányt olyan lépésektől, amelyek nincsenek előre egyeztetve a többi tagállammal. Az EU általában nem szokott olyan „feketefehéren” tárgyalni, hogy ha ez nem lesz, akkor cserébe ez és ez sem lesz. Az EU feltételességét, a kondicionalitást természetesen lehet használni, de kellő finomsággal. vissza "Közös jövőnk az egyesült Európában" – „CIVIL ÖSSZEFOGÁS A SZERBMAGYAR ÉRDEKVÉDELEM ÉS KULTURÁLIS KAPCSOLATOK ERŐSÍTÉSÉÉRT” Vajdaságma.info 2009. május 4. [19:39] Éhn József, a Társaság a Kárpátmedence Magyarságáért elnöke levélben tájékoztatta a Magyar Koa líció elnökeit, hogy a 2005. januárban alakult civil szervezet, a Kárpátmedencei magyar közösségek megmaradásáért, a többségi nemzetekkel, egyenrangú felekként folytatott párbeszéd létrehozásáért, az anyaországban és a szomszédos országokban önállóan műkö dő civil szervezetek együttműködési feltételeinek javításáért, a helyi közéletben elfoglalt szerepünk megerősítéséért és elismertetéséért dolgozik. Szervezetünk - mint írja - a Nemzeti Civil Alapprogram szerbmagyar együttműködési szekciójában nyert pályá zatot, melynek keretében vajdasági partnerszervezeteink a f. év májusában előadássorozatot szerveznek
