Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-23
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 05.23 . 15 A tiltakozó megtmozduláson felolvasott nyilatkozat szerint "a központi és helyi állami intézményekben biztosítani kell az etnikailag arányos képviseletet. Hargita megye magyarsága a maga 85 százalékosos arányában kell hogy jelen legyen a közintézmények vezetésében. Az intézményvezetőknek ismerniük kell a magyar nyelvet a magyar többségű megyékben." A két szervezet magyar és kisebbségellenes megnyilvánulásként értékeli az intézményvezetők leváltását és visszautasítják a magyar identitástudat ellen irányuló törekvéseket. A dokumentum úgy fogalmaz: "Nemzeti közösségünk önkormányzati és önrendelkezési jogait érvényesíteni kell, beleértve a magyar többségű régiók területi autonómiáját." A csíkszeredai nyilatkozat a nemzeti k isebbségek anyanyelvének hivatalos nyelvként való használatát követeli helyi és regionális szinten. A román kormány idén áprilisban hozott egy olyan rendeletet, amely megszüntette a megyei közintézmények vezetői funkcióit jelenlegi formájukban, és új jogk öröket jelölt ki az igazgatók számára. Ez lehetővé tette az előző kormány idején versenyvizsgával alkalmazott vezetők menesztését, és új vezetők politikai alapon történő kinevezését. Az RMDSZ etnikai tisztogatási kísérletnek minősítette a kormány kezdemén yezését, mivel annak nyomán a magyar többségű megyékben is a kormánypártok felülről kinevezett emberei foglalhatják el a közintézmények igazgatói és igazgatóhelyettesi tisztségeit. vissza Szerző(k): MTI, Lázár Lehel Titkol ózás helyett összefogást! Krónika • 2009. május 22. Az erdélyi magyar civil szerveteknek össze kell fogniuk annak érdekében, hogy sikeresen pályázhassanak az uniós pénzekre – ez volt az egyik konklúziója annak a marosvásárhelyi tanácskozásnak, amelyet a M agyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZSZ) szervezett szerdán délután Marosvásárhelyen. odó Barna elnök közölte, országos „turné” keretében tájékozódik a civilek gondjairól. Eddig Temesváron, Sepsiszentgyörgyön és Kolozsváron szólították meg a sze rvezeteket, főként annak érdekében, hogy az erdélyi civilek közösen döntsék el: kérjéke a magyar kormánytól azt, hogy a határon túli szervezetek is képviseltessék magukat az anyaországi támogatásokat szétosztó alapítványok kuratóriumaiban. A jelenlevők az on a véleményen voltak, igenis szükség van arra, hogy az érintettek részvételével szülessenek meg Magyarországon az anyagi támogatásra vonatkozó döntések. Csíki Sándor, a Pro Familia Transilvania Egyesület elnöke különvéleményt fogalmazott meg. Szerinte a jelenlegi, baloldali kormánytól nem érdemes kérni, és nem kell elfogadni tőle semmit. Úgy vélte, az erdélyi magyar civil szervezeteknek meg kell várniuk a jövőre esedékes kormányváltást, és majd az új kormánytól kell kérniük az alapítványi, kuratóriumi kép viseletet. A többi jelenlévő azonban úgy gondolta, minél hamarabb be kell indítani a folyamatot, hogy ne a támogató mondja meg, mire lehet pályázni, hiszen megtörténhet, hogy nem ismeri behatóan az erdélyi valóságot, szükségleteket. Az MCSZSZ egyébként az t tervezi, hogy Magyarországon is létrehoz egy képviseletet, amely azon munkálkodna, hogy a személyi jövedelemadó egy százalékaként összegyűlt anyaországi összegből a határon túli civil szervezetek is részesülhessenek. A szövetség ugyanakkor azon dolgozik, hogy létrejöjjön egy erdélyi civil alap, amely itthon gyűjtené össze az adózók felajánlott pénzét. Ennek kuratóriumát a lehető legtekintélyesebb, legmegbízhatóbb erdélyi személyiségeknek kell alkotniuk, hogy ne alakuljon ki vita az igényelhető összeg elos ztása kapcsán. „El lehet képzelni, hogy a leggazdagabb hazai magyar vállalkozók adójának két százalékából mekkora összeg gyűlne össze, és ebből sok mindent lehetne támogatni” – vélte Bodó Barna, aki reméli, hogy ezután a szövetség gördülékenyebben, hatékon yabban fog működni, hiszen két hete fizetett munkatárssal rendelkeznek. A marosvásárhelyi Biokertész Csoport vezetője, Boross Csaba úgy vélte, az uniós és magyarországi pályázás terén olyan klikk alakult ki, amely nem engedi támogatáshoz jutni a kisebb, ú jonnan bejegyzett szervezeteket. „Mindig ugyanazok az alapítványok, egyesületek kapják a pénzt” – mondta Boross. Bodó Barna szerint a magyar civil szervezeteknek össze kell fogniuk, együttesen kell pályázniuk, a tapasztalt, ismert szervezeteknek magukkal k ell húzniuk a többit. Bethlen Anikó azt vetette fel, hogy a civilek „ötleteket lopnak egymástól”. Bodó szerint ez nem baj. Azt szorgalmazta, hogy a tapasztalt pályázók nyújtsanak segítséget a kezdőknek, akár úgy is, hogy saját
