Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-23
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 05.23 . 11 szélsőjobboldali Nemzeti Front elnöke, aki "nem hajlandó elítélni a holokausztot". "Ezért kérem polgárain kat, hogy olyan pártokra szavazzanak, amelyek támogatják az európai egységet és tisztelik az embert" - tette hozzá Pöttering. Egyúttal felhívta a figyelmet arra az egyes pártok közötti kompromisszum fontosságára, valamint arra, hogy a politikusok és az egy es országok médiumainak felelőssége annak bemutatása, hogy az európai politika és az Európai Parlament az uniós polgárok mindennapjainak része. Ezért az információk tálalásában nemcsak a nemzeti, hanem az európai síkra is koncentrálniuk kell. Az EPválasz tásokon való szavazási szándék a voksolás közeledtével egyre inkább csökken: az Eurobarometer legutóbbi felmérése szerint a 375 millió szavazásra jogosultnak csak mintegy 34 százaléka kíván az urnákhoz járulni június 7én. Elemzők szerint a gazdasági válsá ggal és a bevándorlással kapcsolatos elégedetlenség nyomán több európai országban áttörést hozhatnak a szélsőjobboldali pártoknak az EPválasztások, de egyes baloldali radikális tömörülések is - mint például a francia Új Antikapitalista Párt (Nouveau Parti Anticapitaliste) - a jó szereplésben reménykedhetnek. vissza Lapáton a magyarok: politikai tisztogatás Romániában? ATV • 2009. 05. 23. Tizennégyből, csupán három romániai magyar vezető tanfelügyelő maradt állásában, a napo kban, miután a román kormány – az ellenzék szerint politikai szempontok alapján - tömegesen leváltotta az alárendeltségébe tartozó megyei intézményvezetőket. Politikai tisztogatásba kezdett az új kormány, így szól az általános vélemény Erdélyben. Amíg a R omániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kormányon volt, összesen 12 magyar főtanfelügyelőhelyettes és két magyar főtanfelügyelő volt Romániában. Kovászna megyében és a szintén többségében magyarok lakta Hargita megyében a magyar nemzetiségű főtanfelügy előket május első hetében menesztették, egy tollvonással. A jelenlegi román kormány áprilisban olyan sürgősségi rendeletet fogadott el, amelynek értelmében tömegesen leválthatók a kormány alárendeltségébe tartozó megyei intézmények vezetői. Korábban Traia n Basescu államfő és Emil Boc miniszterelnök nyilvános ígéretet tett az RMDSZnek arra, hogy a DemokrataLiberális Párt (PDL) nem fogja elmozdítani a magyar intézményvezetőket. „Demonstrációkra szólítja fel a magyarságot az RMDSZ, tiltakozásul a magyar in tézményvezetők tömeges leváltása ellen” – mondta lapunknak Markó Béla, a RMDSZ elnöke. Pénteken, május 22én Csíkszeredán nagy volumenű megmozdulásra kerül sor: a magyar egyházak és a civil társadalom támogatásával tartandó eseményre több ezer embert várna k. Az RMDSZ nem tudja elfogadni a jelenlegi helyzetet, a közeljövőben tiltakozások egész sorára lehet számítani: a csíkszeredai akciót több hasonló követi majd. Az elnök szerint a hivatalos indok, a köztisztviselői állások menedzserivé való átalakítása, valójában a tisztségek teljes átpolitizálását jelenti, ami instabilitást eredményez az érintett intézmények élén. Teszi ezt a kormány egy olyan helyzetben, amikor az ország amúgy is alig tud megfelelni az uniós elvárásoknak. Az elnök egyszerűen etnikai ti sztogatásként határozta meg a többnyire átszervezéssel indokolt menesztéseket, amely nyomán az RMDSZ Brüsszelhez és Strasbourghoz fordul, segítségért A szövetség mindent megtesz, hogy megállítsa a folyamatot, amelynek során a jelenlegi kormánypártok - a D emokrata Liberális Párt (PDL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) - helyi vezetői egyik napról a másikra „lefejezik” a kormánynak közvetlenül alárendelt intézményeket. A teljes képhez hozzátartozik az a tény, hogy már nem csupán a két székelyföldi megyéből (Hargita és Kovászna) érkeznek erre vonatkozó jelzések, hanem az ország más vidékeiről is. Szatmár megyében például, ahol közel 40 százalékos a magyarság aránya, a magyar nemzetiségű tanfelügyelőhelyettes kapta meg a felmondólevelet. „Nem értem, miért ba j a magyar tanügyi szakértők léte egy olyan állami intézményben, amely a magyar és román nyelvű iskolákat felügyeli. Nem értem, hogyan engedhetik meg maguknak a jelenlegi kormánypártok ezeket a múltatidéző lépéseket” – mondta lapunknak Markó. vissza
