Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-23
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 05.23 . 9 pártvezetőt több fideszes politikus kísérte, így Kósa Lajos debreceni polgármester, Rácz Róbert, a HajdúBihar Megyei Közgyűlés elnöke és Németh Zsolt parlament i képviselő. A Magyar Református Egyház megalakulása alkalmából a debreceni főtéren elhelyezett, a Kárpátmedencét jelképező installációba a határon túliak egyegy marék, otthonról hozott földet szórtak, délután négy órakor pedig egyszerre szólalt meg a K árpátmedence összes református templomának harangja. vissza Határozott fellépést a magyarok elleni cselekményekkel szemben – NÉGY ÉV SZÜNET UTÁN ÜLÉSEZETT A MAGYARSZERB KISEBBSÉGI VEGYES BIZOTTSÁG Vajdaságma.info • 2009. m ájus 22. [13:54] Négy év szünet után újból ülésezett a magyarszerb nemzeti kisebbségi kormányközi vegyes bizottság. Mint Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára, a bizottság magyar társelnöke a pénteken véget ért tanácskozásról az MTInek elmondta, a hosszú kihagyásnak szerbiai belpolitikai okai voltak. A Montene gró és Szerbia alkotta Jugoszlávia felbomlása, az azt követő államjogi változások tették munkaképtelenné a bizottság Bojan Pajtić vajdasági miniszterelnök vezette szerb felét. A mostani ülést Újvidék közelében tartották. A tanácskozáson minden olyan téma s zóba került, amely az utóbbi időben erősen foglalkoztatja a szerbiai magyar és a magyarországi szerb közösséget. Sok szó esett arról, melyek lehetnek azok a projektek, amelyek összekötik a két országot, s amelyek megvalósításában a kisebbségek szerepet ját szhatnak. Klasszikus kisebbségi kérdésekről is beszéltek, amelyek közül Gémesi Ferenc a nyelvhasználatot, a nemzeti kultúra ápolását, a kisebbségi intézményeket, az anyanyelvi tankönyvek kérdéskörét, a vajdasági magyar intézmények Belgrád általi támogatás át, illetve a magyarországi szerbek kulturális elképzeléseit emelte ki. A magyar társelnök elmondta, hogy Budapesten, a Nagymező utcában már ebben az évben létrejön egy szerb kulturális központ, s oda költözik a jelenleg a Ráckeve melletti Lóréven működő s zerb színház. A vegyes bizottság mindkét fele egyetértett azzal, hogy támogatni kell, s kormányaiknak támogatásra javasolják a határon átnyúló együttműködést, az önkormányzati kapcsolatok elmélyítését. Szó esett az ülésen a közelmúltban Vajdaságban történ t, s a délvidéki magyarság körében nagy visszhangot kiváltó, magyarok elleni cselekményekről is, amelyekről nagyon nehéz teljes bizonyossággal megmondani, hogy etnikai jellegűeke, vagy sem. Magyar részről megfogalmazódott az az igény, hogy a szerb hatóság ok határozottan lépjenek fel ezekben az ügyekben, tegyék egyértelművé, hogy a szerb politika elutasítja őket. Tárgyaltak a közös történelmi múlt feldolgozásáról, az ezzel foglalkozó szakértők, történészek, tudósok támogatásáról is - mondta az MTInek Gémes i Ferenc. vissza Izgalmas szellemi kaland volt – Megjelenésének 75. évfordulóját ünnepelte a Híd Magyar Szó • Varjú Márta • 2009. május 23., szombat Megjelenésének 75. évfordulóját ünnepelte irodalmi folyóiratunk, a Híd, a melyet pénteken Újvidéken a Forum Kö nyvkiadó szervezésében az Újvidéki Színházban rendeztek meg és egyben átadták a Híd Irodalmi, a Forum Képzőművészeti és a Vajdasági Magyar Művészeti Díjat. Dr. Csáky Sörös Piroska, a színház előcsarnokában megrendezett alkalmi kiállítás megnyitása alkalmá val némi történelmi visszatekintést adott a Híd háromnegyed évszázadáról. Régi folyóiratok, az eddigi főszerkesztők képei, a kiadványban megjelent cikkek sorakoztak a falon, s erről szólva elmondta, hogy KözépEurópában kevés lap éri meg ezt a figyelemre m éltó évfordulót. A 75 év alatt nagyon sokat változott, fordult és módosult a Híd, ahogy a kor és az olvasó megváltozott ízlése azt megkövetelte. Németh Ferenc, a Forum Könyvkiadó igazgatójától megtudhattuk, hogy a Hidat 1934ben Szabadkán adták ki először , majd folyamatos megjelenés után 1947től Újvidéken a Forum Könyvkiadóházban kezdték nyomtatni. Azóta a szerkesztőség Újvidéken van. A Híd, mint ahogy a neve is mondja, mindig a hídépítés, hídverés eszméjét követte és hirdette, emberek, kultúrák, beállíto ttságok között. Ezt a célt folyamatosan szolgálta oly módon, hogy ragaszkodott a hagyományokhoz, de folytonosan új hangokat is szólaltatott meg. Nemcsak a hazai szerzők műveinek adott teret, hanem külföldieknek is, különösen fontos, hogy 1963tól a mellőzö tt magyarországi írók publikálhattak a folyóiratban.
