Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-23
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 05.23 . 6 országrész, egy régió »valósága« és a róla alkotott kép sokszor nem esik egybe. Korábban történetírók és krónikások, később írói ambíciókkal megáldott utazók, az újabb korban pedig hatalmi szeszélyek teremtettek »képet« egyegy vidékről és népéről. Lehetett ez áradozó dicséret, megbélyegző lenézés vagy éppen valamilyen pragmatikus embléma. Maga a régió (és népe) rendszerint tehetetlen a készen kapott identitásokkal szemben, megpróbál jólrosszul együttélni vele” – írta egy korábbi tanulmányá ban Bíró A . Zoltán társadalomkutató a „ HarKov ”térségre vonatkozóan. A KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának vezetőjét arról kérdeztük: véleménye szerint milyen változások szükségesek ahhoz, hogy a vidék, nevezetesen Székelyföld, belesz ólhasson a róla alkotott kép alakulásába, identitásának formálásába, s ne csak „sodródjon jó és rossz képpel egyaránt. ” (Szabadság) P ROGRAMAJÁNLÓ A www.nemzetpolitika.gov.hu honlapon az „Események, prog ramok” cím alatt olvasóink tájékozódhatnak a terület várható eseményeiről. Megtekinthető itt: http://www.nemzetpolitika.gov.hu/index.php?main_category=5&sub_category=162 Cikkek: Már csak emlék a 15 milliós magyarság A 15 milliós magyarság napjainkra puszta fikcióvá vált. Az anyaország tízmilliós lélekszámához a diaszpóra ötszázezer és egymillió fő közöttire becsült lélekszámát (pontos adat erről nem áll rendelkezé sre), illetve a szomszédos országokban kisebbségiként élő kétmillióháromszázezer magyart számolhatjuk hozzá. E közösségeket azonban gyorsuló asszimiláció, mármár riasztó arányú népességfogyás jellemzi. Munkatársunktól| Népszabadság| 2009. május 23.| A legutóbbi években az összes szomszédos országban csökkent a magyar kisebbségek lélekszáma - méghozzá általában gyorsuló ütemben. A MeH által most publikált kiadvány (Jelentés a külhoni magyarság helyzetéről) bizonyos magyar közösségek esetében egyenesen a drámai jelzőt használja. Az apadás éppen a legnagyobb lélekszámú magyar kisebbségeknél a legszembetűnőbb. Aggasztóak a szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai, a magyarok részaránya a hatvanas évekbeli 12,5 százalékról 10 százalék alá süllyedt az orsz ág teljes népességéhez viszonyítva. Egy évtized alatt csaknem 50 ezerrel apadt a magyar nemzetiségűek száma. Sokak szerint belátható időn belül félmillió alá süllyed az országban élő magyarok lélekszáma. Mivel az elvándorlás körükben nem számottevő, a népe sségfogyás két fő okra vezethető vissza. Egyrészt azok a fiatalok, akik az 19701980as években szlovák tanítási nyelvű iskolába jártak, elveszítették kulturális kötődésüket, gyakran városi környezetben telepedtek le, és az új közegben asszimilálódtak. A másik nagy csoportot az "identitászavaros" személyek teszik ki, akik az elmúlt másfél évtized magyarellenes propagandája hatására a népszámlálásokon már szlováknak vallják magukat (ez főleg a Bodrogközben és az Ungvidéken figyelhető meg). Az asszimilációs veszélyek napjainkban semmit sem mérséklődnek - ennek egyik oka, hogy a magyar nemzetiségű gyerekek ötöde szlovák tannyelvű iskolába jár. Erdélyben mára összesen 175 olyan település maradt, amely magyar többségű; túlnyomó részük falu. A csökkenés a kilen cvenes évektől folyamatos: az asszimiláció, az elöregedés, az elvándorlás és az alacsony születésszám tíz év alatt 200 ezer körüli fogyást eredményezett. Napjainkban a romániai magyarok több mint fele (hozzávetőleg 760 ezer fő) városban él. Az értelmiség e l- és kivándorlása még a Ceausescuérában tömegességé vált, a rendszerváltás óta e folyamat más rétegekre is kiterjedt. A magyar értelmiség hiánya az oktatás újjászervezésében komoly gondokat jelent.
