Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-21
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 05.21 . 17 majd félreértésnek minősítette. Az ügy magyarázata szerinte egyszerű: egyik munkatársa elektronikus formában egy újságcikket küldött a Har mónia képviselőinek, akik állítólag figyelmetlenségből ebbe a dokumentumba másolták bele alapszabályukat, amelyet aztán saját honlapjukra is feltöltöttek. „Sohasem volt közöm a szervezethez” – állítja Cibula. A Harmónia elnöke, Cséfalvay Pál nem tudott ma gyarázatot adni arra, hogyan és miért kerülhetett fel Cibula neve a honlapjukra, azt mondta, hogy az illetőt nem ismeri. Az Új Szónak Cséfalvay elmondta: szervezetük programtéziseinek kidolgozásában hazai és külföldi szakértőkkel, politológusokkal és európ ai parlamenti képviselőkkel konzultáltak. Neveket nem akart elárulni, mondván: „bár rengeteg támogatónk van, senki sem akarja vállalni a nevét, mert féltik az állásukat.” A lap szerint Cibula személyesen régóta ismeri Ján Slotát, az SNS elnökét, s az elmú lt időszakban állítólag többször is találkoztak. Cibula ezt tagadja, saját bevallása szerint Slotát már évek óta nem látta. Neve viszont felbukkant Malina Hedvig, a Nyitrán megvert magyar diáklány pere kapcsán. A Harmónia ATt négy hónapos huzavona után f ebruárban jegyezte be a szlovák belügyminisztérium. A tárca több alkalommal azzal utasította el a kérvényt, hogy a mozgalom alapszabálya autonomista, illetve önrendelkezési törekvéseket tartalmaz, és ez összeegyeztethetetlen a szlovák alkotmánnyal. „Végül kihagytuk a programból ezt a szövegrészt. Kiheréltek bennünket, de így is az autonómia kialakítását tartjuk fő célkitűzésünknek” – tette hozzá Cséfalvay. Értesüléseink szerint csak napok kérdése, mikor tiltja be a belügy a szervezet működését, az első figyelmeztetést ugyanis a minisztérium már elküldte - írta az Új Szó. vissza "Az anyanyelvhasználat alapvető emberi jog" Kitekintő / Felvidék Ma / MKP 2009. május 21., csütörtök Biró Ágnes, az MKP kulturális alelnöke az Európai Parlamenti választások fontosságáról, az államnyelvtörvényről é s az anyanyelvhasználat szerepéről beszélt: Remélem, sok szlovákiai magyar él majd alapvető politikai jogával június 6án és az urnákhoz járul, hogy szavazatával hozzájáruljon képviseletünk biztosításához az Európai Parlamentben. Tudom, reményemmel kapcsol atban sokan legyinthetnek, s mondhatják: „hát persze, mi mást mondhat egy politikus, mint ilyen és ehhez hasonló falvédőszöveget”, pedig távolról sem erről van szó. Arról ellenben igen, hogy amennyiben most lemondunk alapvető politikai jogunk gyakorlásának a lehetőségéről, akarvaakaratlan hozzájárulhatunk ahhoz, hogy egy másik alapvető – ezúttal emberi – jogunkhoz, amely az anyanyelvhasználatot garantálja, hozzá sem jutunk. A szlovák parlament júniusban tartja a végső szavazást az államnyelvtörvény módosít ásáról, amely a többségi szlovák nyelv pozíciójának erősítésére irányul, és immár nemcsak az államigazgatási és önkormányzati szervekkel való „hivatalos kapcsolattartásra” vonatkozik, hanem – ahogy a tervezet 5. paragrafusának első bekezdése fogalmaz – „má s közigazgatási szervekre, jogi személyekre, a vállalkozó természetes személyekre és a természetes személyekre” is, azaz gyakorlatilag beavatkozik az emberek magánéletébe is. Teszi mindezt hihetetlenül magas pénzbüntetés kiróvásának a lehetőségével, ami gy akorlatilag példátlan Európában. Nem szívesen használok „erős kifejezéseket”, de a kulturális minisztérium által előterjesztett és a parlament által első olvasatban már elfogadott módosító javaslat azt az „államnyelvi ideológiát” juttatja az eszembe, ame ly a háborús Szlovák Államban a „Szlovákiában szlovákul” jelszóban rögzült. De mi más juthatna eszembe, amikor egy eredendően multietnikus országban az egyik nyelvet általános jelleggel más nyelvek fölé helyezik, és a kisebbségek nyelvét csak szűken meghat ározott körben, szinte kivételesen engedi csupán érvényesülni, miközben még azt is kimondja – amit egyetlen európai ország, még a legnagyobbak sem engednek meg maguknak – , hogy a többség nyelve „az állami szuverenitás kifejezési eszköze”. Teszi mindezt az a kormány, amely egyébként fennen hangoztatja, hogy betartja az összes nemzetközi dokumentumot, amely a kisebbségekre vonatkozik, beleértve a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját is. Szinte égbekiáltó a politikai deklarációk és a valós lépés ek közti különbség. Hiszen a Karta a Szlovák Köztársaság kötelezettségévé teszi, hogy „a regionális vagy kisebbségi nyelvek megóvása érdekében azok fejlesztését szolgáló, határozott támogató lépéseket” tesz. Szlovákia a Karta elfogadásával és ratifikálásáv al magára vállalta azt is, hogy „megszüntet minden indokolatlan megkülönböztetést, kizárást, megszorítást vagy
