Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-20
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 05.20 . 30 Megszűnhetne a tizennyolc éven aluli, magyarigazolvánnyal rendelkező külföldiek legalább tíz főből álló csoportja és a velük utazó két felnőtt kísérő számára évente egy m enettérti utazásra adható 90 százalékos vasúti kedvezmény is, hiszen itt is ellentételezés nélkül nyújtunk kedvezményeket külföldieknek. Sokba kerülnek a magyarigazolvánnyal rendelkező külföldi diákok is. A diákok ötvenszázalékos jegyár, illetve a közép fokú és a felsőoktatási intézmények nappali, esti tagozataira járó hallgatók 90 százalékos – lakhelyük és az iskola közötti utazásra jogosító – kedvezményét a magyar diákigazolvány bemutatásához köthetnék. vissza Élesedő mold áv – román testvérháború Krónika 2009. május 20. Románia és a Moldovai Köztársaság között megromlott politikai kapcsolat hosszú távon igen súlyos csapást mérhet a két ország gazdaságára. A chişinăui vezetés románellenes magatartása ellehetetleníti a váll alkozásokat, elijeszti a befektetőket. A moldovai hatóságok minden eszközt bevetnek, hogy a romániai érdekeltségeket távol tartsák az országtól. Legutóbb az illetékesek azt közölték, hogy törvénytelenül felhalmozott nyereség miatt több mint 2 millió dol láros bírságot szabnak ki a romániai Rompetrol olajtársaság chişinăui székhelyű leányvállalatára. A korrupcióellenes szervezet és az energetikai szektort felügyelő hatóság azzal vádolta a romániai olajcéget, hogy a társaság 2008as profitja megközelítette a 14 százalékot, így az meghaladta a törvényben meghatározott legfeljebb 10 százalékos limitet. Az extrahasznot és annak mértékével megegyező bírságot be kell fizetnie a társaságnak. A Rompetrol illetékesei közleményükben kijelentették: fellebbeznek a döntés ellen, mivel a hatóságok figyelmen kívül hagyták azt a tényt, hogy a Rompetrol Moldovában az alaptevékenységén kívül más, például tanácsadási tevékenységet is folytat, így a többlethaszon nem az energiahordozók eladásából származik. A bejelentést k övetően azonban ismét fellángolhat a két ország között korábban kirobbant politikai vita. Mint ismeretes, a kommunisták áprilisi választásokon aratott győzelmét követően súlyos zavargások törtek ki a moldovai fővárosban, az ellenzéket támogató felbőszült t ömeg megtámadta az elnöki palotát és a parlamentet, ami részben le is égett. Az események nyomán Vladimir Voronin kommunista államfő Romániát vádolta meg a zavargások szításával, és a chişinăui román nagykövetet kiutasították az országból. Ezt követően Mol dova egyoldalúan vízumkényszert léptetett életbe a román állampolgárokkal szemben. A csatározás azóta sem ért véget, Romániának továbbra sincs nagykövete a moldáv fővárosban, és a két ország között – a sajtóban megjelenő vádaskodó nyilatkozatokat leszámí tva – gyakorlatilag megszűnt a párbeszéd. A moldovai vezetés nem hajlandó tárgyalóasztal mellé ülni a bukaresti kormány képviselőivel annak ellenére sem, hogy erre – jelenleg az Európai Unió elnöki tisztségét betöltő Csehország miniszterelnöke – Mirek To polanek is felszólította a feleket. Kelle segítség az uniós csatlakozáshoz? A két ország elmérgesedett viszonyát jól tükrözi, hogy míg a román államfő, Traian Băsescu támogatásáról biztosította az uniós tagságra aspiráló moldovaiakat, Voronin kijelentet te: Moldovának megalázó lenne, ha az Unióba Románián keresztül vezetne az út. Pedig a moldávoknak akár jól is jöhetne a nagytestvér támogatása, mivel az ország gazdasága igencsak ingatag lábakon áll. Bár a kormány optimista előrejelzésében 2009re 7 száz alékos GDPnövekedést jósolt, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentésében a gazdaság 5 százalékos visszaesését prognosztizálja. Pesszimista előrejelzését az intézmény azzal támasztja alá, hogy drámaian visszaesett az ország kereskedelme, csökkentek a befekt etések, és a külföldön dolgozó vendégmunkások 50 százalékkal kevesebb pénzt utalnak haza, mint egy évvel korábban. Ez nagymértékben visszavetette a fogyasztói keresletet, ami további forráskiesést jelent az államkasszának. Johan Mathiesen, az IMF Moldová ért felelős szakembere szerint az általa képviselt intézmény kész lenne támogatni az országot, amennyiben a chişinăui vezetés teljesíti a hitel folyósításának feltételeit. Ehhez drasztikus mértékben
