Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-20
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 05.20 . 28 mun kaügy, és így tovább. Ilyen csak 1989 előtt fordult elő. Hargita megyében például még a hírhedt, a fiatalokat az oktatás révén asszimilálni akaró Vrabie tanfelügyelő is jobban adott a látszatra, mint az újonnan kinevezett AndaElena Ianoşi. Ez utóbbi kinev ezésének pillanatában bejelentette, ő nem ismeri a magyar nyelvet, ezért a tanfelügyelőségen a jövőben mindennemű kommunikációnak román nyelven kell folynia. A törvény révén elnyert jogainkat nem törölheti el egy hölgy, aki mégcsak nem is a megyénkben szül etett, és nem ismeri a népünket összekötő hagyományainkat. Hargita megye lakosságának 85%a magyar, de ennek ellenére úgy látom, ma már csak a tiszteletet sem kapjuk meg, amely kijár minden népnek és nemzetiségnek. A főtanfelügyelő asszony nem ismeri a m agyar nyelvet, de ügyesen használja a közpénzt saját ügyeinek lebonyolítására. A szolgálati autója naponta négyszer teszi meg a Maroshévizet Csíkszeredával összekötő távot, összesen mintegy 400 kilométert, csak azért, hogy elérjen munkába. Ez már hatalomit asságról árulkodik. És a példákat folytathatnám. A két kormánypárt vazalussai sorra foglalják el a megye dekoncentrált intézményeinek vezető állásait. Kulturális intézményvezetőből lesznek környezetvédelmi igazgatók. Mások sofőrből lesznek ifjúsági igazgat ók. Egyesek el sem mertek egyedül vezetni Bukarestig a versenyvizsgára, a prefektura autóival vitték őket be. A felkészült, tapasztalattal rendelkező leváltott vezetőknek alig adtak egy percet a versenyvizsgán, nehogy elhalványítsák a párt kegyeltjeit. Ily en, és ehhez hasonló tragikomikus jelenségek döntik romba az országban eddig gyakorolt demokráciát és a kisebbségek iránti tiszteletet. Hargita megye lakossága most már megálljt parancsolt. Azt mondta, elég a diszkriminációból, elég a dekoncentrált intéz mények elrománosításából. Pénteken délután 6kor Csíkszeredában több ezer ember fogja együtt ezt kimondani. Elegünk van az amatőrségből, a hatóságok mocskos játékaiból. A magyar lakosság a maga 85 százalékos arányában jelen kell legyen a dekoncentrált inté zmények vezetésében. Helyezzék vissza tisztségükbe azokat, akik bebizonyították már, hogy jó szakemberek, és ismerik közösségünket. Ugyanakkor azt is mondjuk, elég az arroganciából, amelyről a kormány egész Erdélyben bizonyságot tett, és kérjük, hogy olyan törvényeket fogadjanak el, amelyek biztosítják a magyarság jelenlétét a dekoncentrált intézmények vezetésében, függetlenül a kormány politikai összetételétől. Mi nem egy pártocska vagyunk, ahogyan ezt Önök szeretnék, hanem egy közösség. A kormány bebizo nyította, hogy a közigazgatás jó működésének elmélete és a mindennapi gyakorlat között hatalmas szakadék van. Számára a gyakorlatnak és az elméletnek nem kell egyenlőnek lennie, elég ha összeadásjel van közte, mint a szociáldemokrata és a demokrataliberál is párt között (PSD+PDL). Ezt a nyilatkozatot Hargita és Kovászna megye összes magyar parlamenti képviselője a magáénak vallja. vissza Székelyföld a virtuális térben Erdélyma [ 2009. május 20., 07:39 ] Kulturális és nye lvi tartományként hamarosan székelyföldi doméniumnevet jegyez be az internet legfelsőbb szintű tartományait felügyelő szervezet, az ICANN. A kezdeményezést a Székely Nemzeti Tanács tette, mely informatikai partnercégével együtt a doméniumnevek átszervezésé t célzó folyamatba kapcsolódott be. A kezdeményezés valójában azt teszi lehetővé, hogy a világháló „birodalmában" a székelyföldi felhasználók már az internet- vagy email cím végződéséről felismerhetőek legyenek. Az ICANN több változat közül végül a .sic doméniumnevet fogadta el, ami a székely közösség latin nevének, a siculitasnak a rövidítése. Ahogy Izsák Balázs, az SZNT elnöke fogalmazott, a tartománynév elismertetésével valójában a Székelyföld önálló entitásként jelenik meg a virtuális térben, ami az autonómiatörekvések egyik, gazdasági értelemben is fontos állomása lehet. A tartománynév odaítéléséhez szükséges az erre vonatkozó igény felmérése, vagyis a folyamathoz az is kell, hogy minél több itteni cég, közület, civil szervezet, magánszemély éljen a lehetőséggel, és használja azt. A legfelsőbb tartománynév megszerzését több, nem önálló állami státussal rendelkező terület is kezdeményezte, amelyből kilenc komoly, akár többéves kampánnyal a folyamat véglegesítési szakaszába érkezett. Olyan tartományok vagy autonóm státussal bíró térségek, ahol fontosnak tartják az ilyen irányú kötődést, a regionális
