Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-20
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 05.20 . 24 A rahói magyarság Slá(j)gere – A ruszinok magyarul, a magyarok ukránul tanulnak Magyarmagyar platform 2009. május 19. A szórványban élő magyarság anyanyelvének és identitásának megőrzése – éppen a szórványosodás miatt – egyre inkább a figyelem előterébe kerül. Rahón még 1998ban indult az első magyar osztály, s az eltelt bő évtized alatt sok minden változott . Elöljáróban annyit: a magyar nyelvű oktatás népszerűsége a ruszinok körében nőtt, míg nemzettársainknál csökkent, méghozzá drasztikusan. A városban egyébként nemcsak a magyar iskolában, hanem fakultatívan is tanítják a magyar nyelvet két pedagógus vezeté sével. Az intézmény helyzetét Slájger Etelka ismertette, aki az anyanyelvű oktatás talán legnagyobb szorgalmazója. Kezdetben az alsósokat tanította, jelenleg pedig az 5 – 9. osztályokban a magyar nyelvet és irodalmat oktatja. – Eleinte, főleg a tankönyvh iány miatt, nehéz helyzetben voltunk, de sokan a segítségünkre siettek – mondja. – Magyarországi barátok jóvoltából televízióval, DVDlejátszóval gazdagodtunk, megújult az iskolaépület. Persze, kárpátaljai támogatóink is voltak. Helyzetünk ennek ellenére k özel sem nevezhető ideálisnak, egy új számítógépre és nyomtatóra nagy szükségünk van. A bútorok is kiszolgálták a magukét, különösen a tanáriban lenne időszerű a cseréjük. És akkor még nem említettem az épületet: a bejáratnál penészedik a fal, s a lépcsőhá zat is fel kellene újítani. A kilenc magyar osztály a helyi 1. számú középiskola keretein belül, viszont külön épületben működik, s lényegében autonóm. Teljes önállóság esetén az alacsony létszám miatt komoly működési nehézségek lépnének fel. Az igazgató ság, ha tud, segít, de mint azt Slájger Etelka megjegyezte: a gazdasági válság miatt nagyobb támogatást képtelen adni. Ezért is fontos a külső támogatás, amiben különösen sokat jeleskedett a magyarországi Egymásért Alapítvány. Jelentős mennyiségű szépiro dalomhoz is hozzájutottak. S bár még némi hiánypótlásra szükség van, a nagyobb gond ma a könyvtáros hiánya, aki rendszerezné az egyik osztályteremben elhelyezett kiadványokat. A pedagógusok nagy része már évek óta az intézményben dolgozik. A többségük ra hói, néhányan a járásból utaznak be. Egy éve került a kollektívába egy fiatal matematikus, Tari Erika, aki a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola befejezése után választotta a szórványban való oktatást, miközben az Ungvári Nemzeti Egy etemen folytatja tanulmányait. – A gyerekekkel az órákon kívül is foglalkozunk. Erre nagy szükség van, mert a tény az, hogy az ukrán nyelvet jobban tudják, mint a magyart, s ez a tanítást is jelentősen megnehezíti – magyarázza Slájger Etelka. – Nagyon ke vés, összesen hat olyan gyerek van, akinek mind a két szülője magyar nemzetiségű. A létszám, mint mindenütt, itt is csökken – mondja. – Az emelt szintű érettségi bevezetését követően sok szülő kezdett vacillálni azon, hogy magyar vagy ukrán iskolában tan íttassa gyermekét. A kilenc osztályban most összesen 45en koptatják a padokat. A nyelvtudás fejlesztése céljából minden évben utazunk Magyarországra. Többször jártunk Szegeden, megfordultunk Makón, a Balaton mellett. Minden nyáron harminc gyermek utaztatá sára van lehetőség. A gyerekek családoknál vannak elszállásolva, ahol szintén gyakorolhatják a nyelvet. Hogy erre miért van oly nagy szükség? Nos, mint azt Etelka néni elmondta, míg régebben a tanulók többsége magyar vagy vegyes családokból származott, m a már színtiszta ruszinból. Nem a magyar gyerekek tűntek el, a szüleik döntöttek az ukrán tanintézmény mellett. A tanárok már felkeresték azokat a magyar szülőket, akiknek gyermekei az idén mennek iskolába, de határozott választ nem kaptak. Az osztály be indításához legkevesebb öt fő szükséges. 1998ban 16 gyerek volt az első osztályban, s ha a magyarok az anyanyelvű iskolát választanák, 10 – 12 most is lenne. De a tendencia az, hogy míg a ruszinok között nőtt, a magyarok között csökkent az érdeklődés az isk ola iránt, magyarázza. Az ott tanulók identitását a magyar nemzeti ünnepek megülésével is próbálják erősíteni, legutóbb március 15ére készítettek egy szép műsort, amelyekre versekkel, énekekkel készültek.
