Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-04
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Fő osztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 05.04 . 30 szükség van regionális, nemzeti és külpolitikai kétoldalú esz közökre is – mondta. Az előadó szerint a magyar nemzetpolitika megújítása az új magyar kormány feladata lesz, ennek középpontjába kell állítani a határon túli magyar közösségekkel való párbeszéd intézményének újbóli megteremtését. Mint mondta, a Magyar Áll andó Értekezletet gyakorlatilag megszüntette az eddigi magyarországi kormányzat. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke az unió kisebbségpolitikájáról szólt, majd Iria Bernadette De Epalza EPkabinetvezető a baszk autonómiát mutatta be a hallgatóságnak. Ezt köv etően Günther Dauwen, az Európai Szabad Szövetség (EFA) regisztrált európai párt igazgatója a belgiumi helyzetet vázolta. Bakk Miklós politológus az integrált erdélyi magyar autonómiatörekvésekről beszélt. Az Agerpres hírügynökség tájékoztatása szerint a csíkszeredai konferencián mintegy harminc személy vett részt. vissza Felvidéki kártyaparti Új Szó 2009. május 4. hétfő, 07:18 | Barak László Az egykori szlováksággal szembeni magyar dominancia ugyan már évtizedek óta, kül önösen Szlovákia önálló állammá válása óta a múlté, rémképe azonban legalább annyira befolyásolni látszik a jelenlegi szlovák politikai „elit értékrendjét“, mintha a szlovákság most is a magyar hűbérurak igája alatt nyögne. Vagy mintha Horthy Miklós a mina p lovagolt volna be Kassa városába. Visszahódítandó a Trianonban elrabolt Felvidéket… Egyrészt ekként értelmezhető Miroslav Kusý professzor a Sme napilap szombati számában közzétett, a jelenlegi szlovákmagyar viszonyt vizsgáló elemzése. Amely elsősorban lélektani irányultságú, vagyis a hektikus szlovákmagyar viszonyt, a szlovák politikusok „magyar kártyájának“ létét és annak hatékonyságát érzelmi alapon magyarázza. Legalább ilyen szinten tetten érhető viszont a racionális, azaz programszerű gyűlöletkelté s is, ami a jelenlegi szlovák kormánykoalíció egészét jellemzi. Mert, amint Kusý is rávilágít, Slota programszerűen, Mečiar opportunistán, Fico pedig pragmatikus meggondolásból épít a magyarellenességre. És mert e kurzus egyelőre elegendő politikai hasznot hajt – lásd az államfőválasztási kampány alpári magyarellenes trükkjeit – , gyógyulásra, a szlovákmagyar viszony belátható időn belüli konszolidálódására még csak gondolni is hiú ábránd. Annál is kevésbé, mivel szenvedő alanyai, a kárpátmedencei magya rság, de különösen a szlovákiai magyarok politikusok, legalább olyan intenzitással játszanak rá a szlovákok általi üldöztetésre, diszkrimináltságra, mint amennyire látszólag rettegnek a szlovák politikusok a magyar dominancia rémképétől. Vagyis, a magyar politikusok, különös tekintettel a Magyar Koalíció Pártja politikusaira, legalább olyan intenzitással használják politikai zsákmányszerzés céljából a „szlovák kártyát“, mint amennyire a szlovák politikusok a magyart. Főként, hogy 2006ban addigi szlovák s zövetségeseikkel együtt kibuktak a kormányzati pozícióból. Miután 1998tól 2006ig, amint azt Kusý professzor is megjegyzi, az MKPnak kormánykoalíciós tagpártként túl kellett lépnie „a pusztán kisebbségi, lokális érdekek képviseletén, hogy az országos pol itika teljes értékű tényezője” lehessen. Ellenkező esetben persze szlovák partnereik rövid úton megszabadultak volna az MKPtól. Mivel a legkevésbé sem azért szövetkeztek vele, mert akkor jobban szerették volna a magyarokat, mint a koalíciókötés előtt, ava gy most. Hiszen a politika sehol a világon nem érzelmi alapon működik. Az esetleges politikai együttműködés azon áll vagy bukik, hány szavazat szükséges a parlamenti többséghez. Csáky Pál, az MKP elnöke tehát nem csupán azért került nehéz helyzetbe, mert elődjét Bugár Bélát annak idején egy meglehetősen alattomos, belső ellenségképgyártó kampányt követően sikerült kibuktatnia a pártelnöki székből. Ennél sokkal súlyosabb hibája volt, hogy az ellenzékbe szorult MKPt újdonsült elnökként az országos politi ka teljes értékű tényezőjének stabil pozíciójából pusztán a kisebbségi, lokális érdekek jelképes képviseletére utazó provinciális egyletté fokozta le! Olyanná, amilyenek a magyar kártyával hadonászó szlovák nacionalisták gyűjtőhelyei. Csáky belső ellenzéke nyilván ezért elégedetlen a párt jelenlegi helyzetével. Az ebből fakadó konfliktushelyzetet ezért tévedés, amint azt Csáky, sőt Kusý is teszi, pusztán hatalmi puccsnak titulálni. Következményeit pedig attól függővé tenni, hogy a magyarokkal szembeni szlov ák politizálásban lesze fordulat, legalább olyan nonszensz, mint azt feltételezni, egy végzetesen megromlott házasságot képesek megmenteni holmi jólelkű szomszédok… vissza
