Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-20
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 05.20 . 10 Napi néhány óra saját műsorral, híradóval, magyar nyelvű dokumentumfilmek sugárzásával már több mint fél éve működik a több éven át előkészített Erdély Tv. Igaz egyelőre csak a vásárhelyiek és néhány környékbeli falu lakó i élvezhetik. A stúdió állítólag az egyik legmodernebb az országban, az alkalmazottak gárdája is felkészült. Egy dolgot vár mindenki: országos szinte terjesztett egész napos programot. Miért annyira fontos egy országos szinten fogható erdélyi magyar tév é léte? A tévé mindmáig az egyik legfontosabb modernizációs és kommunikációs eszköz. Egy közösség legfontosabb napi információkapcsa a közös tévé. Az erdélyi magyar tévé ezentúl identitásfejlesztő közeg is lenne. Még mielőtt az erdélyi magyarság feloszlik több, eg ymástól gyakran távol eső, különböző mentalitású közösségre. Egészen másképp látja helyzetét és jövőjét egy temesvári magyar mint egy gyergyószentmiklósi, egy Szatmár megyei magyar faluban élő mint egy szecselevárosi. Igaz, összekötnek minket a különböző hálózatok (szakmai szövetségek, politikai szervezetek, egyházak), de a mindennapi közös információcsere, szocializáció, közös megismerés nagyon hiányzik. Talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy egy foknyi szétfejlődés is észlelhető már az erdélyi magyarság k örében. Nem érti egymást a máramarosi és a székelyudvarhelyi Nem csoda hát, hogy nehezen érti például egymás politikai viselkedését, nemzeti megnyilvánulását egy máramarosi szórványban élő és egy székelyudvarhelyi. Egy közös tévé által híreket kapna eg yik a másikról, politikai vitákat, szakmai beszélgetéseket lehetne rendezni, ahol egyformán hallathatná mindenki a hangját, és meghallgatná a másikét is. Lehetnének politikai elemzőink, végre teret kapnának a kommentárok közösségi, szociális, társadalmi, politikai témákról. Egy ilyen tévé lehetne a legnyilvánosabb s legkövetettebb erdélyi magyar fórum. Lehetne napi több híradója, amely egyszerre szólna az aradi eseményekről, a brassóiakról, Székelyföldről és Partiumról. Lehetne egy időjárásjelentés, ame lyben minden magyarlakta kisrégió saját időjárás előrejelzését láthatná. Lehetnének kulturális műsorok, amelyek csak rólunk szólnak, nekünk szólnak, hagyományos és modern kultúráról egyaránt. Lehetne egy erdélyi magyar sajtófigyelő esténként, hetente akár egy műsor a heti erdélyi magyar blogtermésről. Ott vannak a helyi tévék regionális stúdiói, ott vannak a magyarországi tévéknek riportokat készítő magáncsapatok. Ők, ha mind bedolgoznának, felhasználnák szerződéses alapon a már létező infrastruktúrát és felszerelést, már nem is volna olyan nehéz a sok riport összegyűjtése. Mondhatnák egyesek: de hát ott van a Duna TV és részben az M2 is. Igaz. Csakhogy mindkettő esetében osztoznunk kell a magyarországi és más határon túli közösségek híreivel, riportj aival, témáival. Ami nem baj, hisz szükség van egymás megismerésére ilyen szinten is. Mint összmagyar tévének, a Duna TVnek megvan a kohéziós és identitásmegőrző értéke, annak ellenére, hogy leragadt egy magas elitnek és idős rétegnek szóló konzervatív üz enetnél, amelyet a fiatalok és a munkásosztály ma már alig fogyasztanak. Nem csoda, hogy 2008ra már a legnézettebb magyar tévé Erdélyben is az RTL Klub lett. Egy erdélyi tévé azonban ennél többet jelentene. Az erdélyi tévé az erdélyi magyar identitás me gerősítésének, egységesítésének, végső soron 600700 kilométeren románokkal keveredve szétszórt közösség talán legfontosabb kohéziós eleme lenne. A legfiatalabbaknak ott van már az internet, ott vannak a portálok, ők valamivel kevesebbet tévéznek. De a köz ép és idős korosztály esetében a tévé a mindennapok része, a fő vélemény, mentalitás, ízlés és
