Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-12
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 05.12 . 24 Markó Béla, az RMDSZ elnöke – Nem kí nnalkeservvel Erdélyi Riport 2009.05.07. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 9. kongresszusán a legnagyobb felt ű nést az keltette, hogy a tanácskozást a román államf ő is megtisztelte jelenlétével. Ráadásul a beszéde – amint Emil Boc kormányf ő mondand ója is – úgy volt megkomponálva, hogy az tessen a magyarságnak. A vendégjárást értékel ő Markó Béla szerint még nincs eldöntve, indíte államelnökjelöltet a Szövetség. Az RMDSZ elnökével telefonon beszélgetett Simon Judit. Mire gondolt, amikor a kongressz uson az államf ő t hallgatta? Elhitte, amit mondott? A román politikában igen kockázatos hinni a politikusi ígéreteknek. Az elmúlt húsz esztend ő ben számtalanszor tapasztalhattam, hány ígéretet szokás megszegni a Balkánon. Voltak jó tapasztalataim is ilyen szempontból, de sokkal ritkábban. Ami Traian Bãsescut illeti, mondandójának egy részében következetes volt: a decentralizációt, a helyi autonómiát valóban szorgalmazza. Ezzel mi mindig egyetértettünk, más kérdés, hogy ebben az ügyben érdemben eddig nem sok minden történt. Amikor a kulturális autonómiát, vagyis a kisebbségi törvényt emlegette, nyilvánvalóan nem vonatkoztathattam el attól, hogy ebben a kérdésben vele is megegyeztünk, aztán a Demokrata Párt lábbal tiporta ezt az ígéretet. Megállta mosoly nél kül, amikor az államf ő szorgalmazni kezdte a kulturális autonómiát? Ő szintén szólva, a kongreszszus nyitó üzeneteit hallgatva arra figyeltem, hogy mennyire próbál mindenki pozitív üzenetet megfogalmazni, mennyire az RMDSZ szája íze szerint próbál mindenk i beszélni, de arra is ügyelve, nehogy magára haragítsa a román választókat. Els ő sorban az a tény számított, hogy eljött a kongreszszusra Traian Bãsescu, Emil Boc, Crin Antonescu, és fontosnak tartották, hogy a magyarok felé valamilyen kéznyújtással éljene k. Sokak szerint a román és magyar magas rangú politikusok jelenléte felértékelte a kongresszust. Mit lehet ebb ő l politikailag kamatoztatni? A politikában sokat számít egy szervezet megítélése, az, hogy mennyire tartják fontosnak, megbízhatónak, stabil nak. Az RMDSZ azáltal is er ő södött, hogy a kongreszszusán ilyen volt a jelenlét. Majdnem húsz esztend ő vel a rendszerváltozás után, az RMDSZ rendkívül er ő s szervezetként mutatkozott meg ezen a kongresszuson. Ez azt is jelenti, hogy amikor valamelyik politik ussal tárgyalunk, magunknak is tudnunk kell, hogy számít a szavunk. Crin Antonescu, a PNL elnöke kapta Kolozsváron a legnagyobb tapsot. Ön szerint ez azt jelenti, hogy jutalmazták a pártot, amely együtt kormányzott az RMDSZszel, netalán arra utalt, hogy a fiatal liberális vezet ő az egyik államf ő jelölt, s a jelenlév ő k azt szeretnék, hogy a Szövetség ő t támogassa az ő szi elnökválasztáson? Nem hiszen, hogy hasznos lenne, ha az elnökválasztás szempontjából most kezdenénk megkülönböztetést tenni a román jelö ltek között. Ezt valamikor júniusban, az európai parlamenti választáson tehetjük meg. Másrészt nem is biztos, hogy az els ő fordulóban egyik vagy másik politikusnak szüksége lenne az RMDSZ támogatására, mert ezáltal esetleg elveszíti mások támogatását. A má sodik fordulóban állhat el ő az említett helyzet. Nem akarom még azt a döntést sem megel ő legezni, hogy az RMDSZ indíte saját jelöltet vagy sem. A Crin Antonescunak szóló taps nem feltétlenül a PNLnek szólt, bár tagadhatatlan, hogy az elmúlt évek tapasztal atait tekintve, ismerve a közvéleménykutatásokat, talán a liberális párt állt hozzánk a legközelebb, de mindenképpen a volt Demokratikus Konvenció alakulatai. Én úgy vélem, hogy Crin Antonescut tapsolták, a fiatal és bizonyos értelemben a politikusi klisé kb ő l kilép ő , közvetlen, rokonszenves politikus kapta a tapsot. Mikor és ki dönt arról, hogy indíte az RMDSZ önálló elnökjelöltet?
