Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-12
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 05.12 . 14 - A szlovákiai magyarok ezt olykor nem így érzik. Például ön nem írta alá a magyar tankönyvek helységnévhasználatáról rendelkező törvényt. Miért döntött így? - Én is a kétnyelvűség híve vagyok, de az elfogadott jogszabály meggyőződésem szerint végrehajthatatlan, mert a rendelkezései nem egyértelműek. Például az egyik cikkely szerint a tankönyvekben nemzetiségiek által az anyanyelvükön és a mindennapi gyakorlatban használt szlovákiai helységneveket lehet mindkét változatban feltüntetni. Ki állapítja meg, hogy konkrétan m elyek ezek? S milyen megnevezésekre gondoltak a törvényalkotók, hiszen ószláv, latin, német, magyar, és szlovák neve van számos szlovákiai településnek. Ha törvényt alkotunk, akkor a rendelkezéseknek egyértelműeknek kell lenniük, ez szakmai minimum. - Leg újabban az államnyelvtörvény tervezett módosítása is borzolja a kedélyeket Szlovákiában. Nem anakronizmus századunkben előírni azt is, hogy a települések hangszóróiban milyen nyelven hirdessenek? - A törvénytervezet semmiben sem csorbítja a szlovákiai nem zetiségek anyanyelvhasználati jogait. Azt viszont megszabja, hogy először az államnyelven, vagyis szlovákul kell tájékoztatni, kivéve a nemzetiségi sajtót. Több szlovák polgár fordult hozzám is azzal a panasszal, hogy lakóhelyén, a polgármester vagy a hiv atal nem hajlandó szlovákul hirdetni, s ezért fogalma sincs, mi történik azon a településen, ahol él. Az ilyen áldatlan állapot orvoslását szolgálja az elfogadásra váró jogszabály. - Amikor Robert Fico kormányfő lett, nyilvánosan megígérte, hogy a nemzeti ségi politikában marad a status quo. Azóta viszont elsősorban a koalíciós partner, a Szlovák Nemzeti Párt kormánytagjai igyekeznek csorbítani a kisebbségek szerzett jogaikat. Mi erről a véleménye? - Az említett status quo szerintem azt jelenti, hogy tiszt eletben kell tartani hazánk alkotmányát. Alaptörvényünk szavatolja a nemzetiségek jogait, amelyek európai méretben egyértelműen átlagon felüliek. Számos hazai magyar újság jelenik meg állam támogatással, a Pátria közrádió bővített adásidőben sugároz, napi tíz órán át magyarul. Kilenc szlovákiai magyar kiadó, két szlovákiai magyar állami színház működik ugyancsak jelentős közpénzek révén. Ugyanakkor az alkotmány rendelkezik az államnyelv elsajátításának fontosságáról is. E téren azért akadnak hiányosságok. Az államnyelv ismerete és az anyanyelv megőrzése, az anyanyelven való művelődés joga egyáltalán nem zárja ki, sőt: erősíti egymást. Nagyon örültem annak, hogy nemrég a révkomáromi Selye János Egyetem megalapításának ötödik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen - amelyen személyesen jelen voltam - Sólyom László és más magyarországi vendég is hangsúlyozta az anyanyelv, a szlovák és egy vagy több világnyelv elsajátításának a fontosságát. - Milyennek látja a jelenlegi szlovákmagyar politikai kapcsolatok at? - Sokkal jobbnak, mint ahogy azt a szlovák, s olykor a magyarországi média is beállítja. Mindkét ország tagja az Európai Uniónak, a NATOnak és számos más fontos világszervezetnek. Szövetségesek és szomszédok vagyunk, s ez a helyzet nem változik, vagy is együttműködésre, jószomszédságra vagyunk ítélve. Ezeket az adottságokat minél eredményesebben akkor használhatjuk ki országos és regionális viszonylatban is, ha felhagyunk a múlt felhánytorgatásával, a sérelmi politizálással, ami egyértelmű zsákutca. Tr agikus tévedésektől, szembenállásoktól sem mentes közös történelmünk. Ezek lehetőleg tárgyilagos elemzése és bemutatása azonban főleg a történészek feladata. Jómagam büszke vagyok a szlovákság történelemére, miként a magyarok is jogosan azok a sajátjukéra. Ugyanakkor a politikusok és más közéleti személyiségek kötelessége a jelen és a jövő formálása, amelyben közös múltunk pozitív példái is sokat segíthetnek. vissza Az EB szóvivője szerint korai az EUs alapok befagyasztása m iatt aggódni Transindex 20090512 Az Európia Bizottság szóvivője szerint merő spekuláció Geoană állítása, miszerint megvonhatják Romániától az európai alapokat. Mark Gray elmondta, az Európai Bizottság a Romániának szánt alapokkal kapcsolatosan még sem miféle döntést nem hozott, emellett túl koraiak a bizottság júniusra várható jelentésének következményeire vonatkozó találgatások.
