Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-12
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 05.12 . 11 Helyi rendőrségek A teg nap elfogadott törvénytervezet szerint helyi rendőrségek alakulnak majd, melyek által növelik az önkormányzatok hatáskörét a közrend fenntartása, az építkezések, a környezetvédelem, kereskedelem, lakosságnyilvántartás, valamint a közúti forgalom terén. „Ez olyan előjog, mely eddig nem volt megadva a közösségi rendőrségeknek, de a jövőben – miután a tervezetből törvény lesz – nagyobb lesz a hatáskörük a polgármestereknek és helyi tanácsoknak, hogy meg tudják oldani a településeken a közúti forgalommal kap csolatos gondokat” – fejtette ki Boc. Ugyanakkor a sportlétesítményeket is a helyi hatóságok adminisztrálhatják vagy az Ifjúsági és Sportminisztériummal, vagy a helyi sportklubbal szövetkezve. Látszatintézkedéseket hoz a kormány? A decentralizációt töb bnyire üdvözlik az önkormányzati vezetők. László Attila, Kolozsvár alpolgármestere úgy véli, annak ellenére, hogy nem elég felkészültek az intézmények átvételére, támogatja, hogy a kórházaktól a tanügyi intézményekig minden helyi kézbe kerüljön, és reméli, hogy a döntéshozatal joga mellé az anyagi forrást is biztosítja a kormány. Mint mondta, eddig rossz tapasztalataik voltak, hiszen amikor a lakossági nyilvántartó hivatal és az útlevélosztály önkormányzati kézbe került, a finanszírozás csak nagyon késve ér kezett. A megfelelő finanszírozásban bízik a Hargita Megyei Tanács elnöke, Borboly Csaba is, aki szerint felkészültek a megyei kórház átvételére. „Mindenképpen jó, ha a mi kezünkbe kerül a döntés. Így lehetőség lesz visszahelyezni tisztségükbe a leváltott igazgató kat” – mondta Borboly. Nem minden helyi vezető hisz azonban a decentralizáció hasznában, sem annak közeli megvalósulásában. Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert szerint ezek egyelőre látszatintézkedések, „középtávon semmiféle hasznukat nem fogjuk tap asztalni”, és úgy gondolja, a helyi rendőrség létrehozásáról szóló törvény sem valósul meg egyhamar. „Én annak örültem volna igazán, ha az iskolák igazgatása kerül a helyi önkormányzatok hatáskörébe, de úgy tűnik, arra még várni kell” – tette hozzá a polgá rmester. vissza Az ismeretlen EU Manna.ro Czika Tihamér | 20090511 15:09:34 A pártok katonasorba állították jelöltjeiket, megy a kampányzene az utcákon, folynak le újra a plakátok a kerítésekről, zuhannak a nyakunkba a kommunikációs szakemberek agyszüleményei arról, hogy miért jó nekünk az ő jelöltjeiket Brüsszelbe küldeni. De tudjuke, hogy mire szavazunk? Az európai parlamenti választások Romániában érthető módon új dolognak számítanak. Mivel senki sem tudja pontos an, mire jó az Európai Parlament, a kampányban bármit be lehet vetni, nyugdíjtól kórházig, az autópályáktól a nemzeti érdekek védelméig. Azonban nemcsak az Európai Parlament munkájának, hatásköreinek kevéssé ismertsége a baj, hanem az egész EU imidzsével h adilábon állunk. Két és fél éve vagyunk az EUban mi, román állampolgárok és legtöbben ma sem tudjuk, hogy miért jó ez nekünk. Az Unióba való belépést alapvetően jóléti kérdésként fogtuk fel már a ’90es évek elejétől, és ez azóta is így maradt. Úgy látszik azonban, a jólét nem feltétlenül az EU függvénye, hisz már a csatlakozás előtt 23 évvel komoly gazdasági emelkedésnek volt unk tanúi, és 2009ben EUtagállamként kerültünk a legnagyobb gazdasági válságba a 90es évek eleje óta. Az EUt ugyanakkor a román politikát és törvénykezést stabilizáló rendszerként képzeltük el, de ez is csak részben vált be. A román politika pontosan u gyanolyan populista és primitív cirkusz, mint amilyen a csatlakozás előtte volt. Bár az uniós irányelvek részben kordában tartják a törvénykezést, a közember ebből általában csak a rosszat, az újabb és újabb teljesíthetetlen követelményrendszereket látja.
