Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-12
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 05.12 . 7 Cikkek: Távol marad az MPP az európai parlamenti választási kampánytól Bukarest, 2009. május 11., hétfő (MTI) - Távol marad a Magyar Polgári Párt (MPP) a romániai európai parlamenti választási kampánytól, és arra kéri tisztségviselőit, hogy ne jelenjenek meg kampányrendezvényeken. A párt az MTI bukaresti irodájához hétfőn eljuttatott közleményében fejtette ki álláspontját a június 7i romániai EPválasztásokkal kapcsolatosan. Az MPP szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Tőkés László által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Taná cs (EMNT) közötti egyezség nyomán állított közös lista "megtévesztő részösszefogás". A polgári párt szerint "nemzeti listának" jogi és intézményes keretet csak az RMDSZ és az MPP alkotta magyar koalíció tudott volna biztosítani. A dokumentum emlék eztet arra, hogy az MPP a tavalyi romániai parlamenti választást, akárcsak az idei júniusi EPválasztást megelőzően koalíció megkötését javasolta az RMDSZnek, de az MPP szerint ez utóbbi szervezet miatt meghiúsult az ötlet. Sajnálatos, hogy az RMDSZ v ezetői a valódi összefogásra vonatkozó igényt csellel próbálják kijátszani: úgy igyekeznek megőrizni monopóliumukat, hogy közben mímelik az összefogást - olvasható a közleményben, amely szerint az MPPt a júniusi választásból "kizárták". Az RMDSZ és az EMNT az idén februárban állapodott meg arról, hogy közösen vesznek részt az idei megmérettetésen. A magyar összefogás jelszavával indított közös lista, - amelyet Tőkés László vezet - hivatalosan az RMDSZ neve alatt szerepel. vi ssza A magyar szélsőjobboldalról – Die Zeit: "Ez lenne Magyarország, a legendás emlékek hazája?" HVG 2009. május 10. 12:02 "A fasiszták zászlaja alatt" címmel közölt egész oldalas elemzést a magyarországi szélsőjobboldalról a Die Zeit. A német hetilap legfrissebb számában Christian SchmidtHäuer cikkének bevezetőjében felteszi a kérdést: Milyen mélyre tud süllyedni egy ország? Magyarország majdhogynem csődben van, a szélsőjobboldaliak "cigányokat, zsidókat és idegenszívűeket" támadnak meg, és al ig néhányan szegülnek szembe velük. A budapesti keltezésű írás felidézi a Magyar Gárda egyik budapesti masírozását, a felvonulókat a náci idők magyar fasisztáihoz hasonlítva. Majd beszámol arról, hogy a KurucInfo honlapján Tamás Gáspár Miklós filozófus f ényképe látható egy sírkereszten, s felidézi a honlapon szereplő, "zsidók és más idegenek" lakcímét, telefonszámát és ismeretségi körét tartalmazó listát. Beszámol az elmúlt két év romaellenes támadásairól, majd megemlíti azt is, hogy az elmúlt hetekben számos MSZPpolitikus házát próbálták felgyújtani. "Ez lenne Magyarország, a legendás emlékek hazája?" – teszi fel a kérdést a cikkíró, emlékeztetve a "szocialista gulyásállamra", a vasfüggöny 20 évvel ezelőtt történt lebontására, az NDKs menekültek táv ozását lehetővé tévő határnyitásra. A cikkíró szerint az országot ma ugyanúgy az összeomlás veszélye fenyegeti, mint a városközponton kívül eső negyedek neoklasszicista belső udvarainak málló angyalkáit. Az írás emlékeztet, hogy októberben csak 20 milliárd eurós hitellel lehetett Magyarországot megmenteni a csődtől. A világgazdasági összeomlás élesen rávilágított arra, milyen kiszolgáltatott Magyarország gazdasága, és mennyire deprimált a társadalom - fogalmaz a szerző. A cikkíró szerint az országot az áta lakulás során egyre inkább hatalmába kerítő tragédia már korábban kirajzolódott. Épp a rendszerváltás mutatta meg a magyaroknak, hogy nyersanyagokkal nem, viszont hatalmas külföldi adóssággal rendelkező országuk valójában mennyire szegény, s már szegény vo lt azelőtt is. Már a Kádár János körüli, kommunista vezetés is hitelből fedezte az ország fogyasztását, hogy feledtesse az 1956os népfelkelést. A gazdasági hanyatlás azonban önmagában még nem magyarázza a szélsőjobboldal társadalmi térnyerését - írja a szerző, aki szerint Magyarországon ehhez még hozzájárul a történelem manipulálása is. "Ma a magyarok nagy része az I. világháborút követő mítoszok útvesztőjében tévelyeg" – hangoztatja SchmidtHäuer. Ennek kapcsán
