Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-11
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 05.11 . 22 két évének eredményeit, az önkormányzatok előtt álló feladatokat l eltározták fel, de jelentős hangsúllyal esett szó a közelgő európai parlamenti választásokról is. Beszédében az RMDSZ elnöke leszögezte: rendkívül fontos, hogy a magyarság jól szerepeljen a választásokon: a cél három magyar képviselő bejuttatása az Európ ai Parlamentbe, ehhez pedig arra van szükség, hogy a magyarság nyolc százaléknál nagyobb, közel kilencszázalékos arányban vegyen részt a választásokon. Markó arra is kitért, hogy az önkormányzatok számára jelenleg a decentralizáció a legfontosabb célkitű zés. Mint fogalmazott, Romániában, mint mindig, ma is „szép nyilatkozatok” hangzanak el a decentralizációról, ám a valós decentralizációs törekvéseket mindig „nagy riadalom” övezi. Úgy értékelte, a magyar önkormányzatoknak ennek dacára „el kell menniük a f alig”, azaz mindent meg kell tenniük hatásköreik további bővítése érdekében. E tekintetben fontos és megvalósítható lépésnek nevezte azt a kormány által is felvállalt intézkedést, melynek értelmében a dekoncentrált állami intézményeket az önkormányzatok h atáskörébe utalnák át. „Ez egy rendkívül nagy eredmény lenne, amelyet mindenképpen támogatni kell, függetlenül attól, hogy kezdetben jelentős anyagi megterhelést jelentene az önkormányzatoknak” – mutatott rá, hozzátéve, ezáltal valóban lehetőség nyílna arr a, hogy maguk a helyi közösségek dönthessenek számos lényeges kérdésben, többek között az oktatás, a mezőgazdaság terén. Az RMDSZ és a magyar önkormányzatok jövőbeni feladatait vázolva leszögezte: bár nem tudni, meddig tartanak a két kormánypárt tartal ékai, nem tudni, meddig működik majd a kormánykoalíció, az RMDSZnek ettől függetlenül módszeresen, tudatosan készülnie kell a kormányzásra, ezzel egy időben pedig erősítenie kell helyi „kormányzati erejét”, az önkormányzatokat, amely álláspontja szerint a legfőbb politikai erő az RMDSZ kezében. Szerző(k): Krónika vissza Crin Antonescu a PNL, Vadim Tudor a PRM államfőjelöltje Krónika 2009. május 10. Crin Antonescu pártelnököt küldik harcba a liberálisok az őszi államfőválas ztáson, amelyen a PRMt Corneliu Vadim Tudor képviseli majd. Traian Băsescu arra célzott: ő is indul az elnökválasztáson. Crin Antonescu, a PNL elnöke és államfőjelöltjeA Nemzeti Liberális Párt vezetése a hétvégén jelölőgyűlést tartott, amelyen nagy több séggel Crin Antonescu nemrég megválasztott pártelnököt jelölték az államfői tisztségre. Ennek kapcsán Varujan Vosganian alelnök úgy vélte, ha Antonescu megnyeri a választást, akkor a liberálisok teljesítik be Silviu Brucan politikai elemző jóslatát, amelyn ek értelmében Románia csak húsz évvel a rendszerváltást követően lesz képes a kommunizmussal szakítani. Elnököt jelölt a NagyRománia Párt is: a jelenleg parlamenten kívüli szélsőséges alakulat államfőjelöltje Corneliu Vadim Tudor pártelnök, aki bejelent ette: az önbíráskodás miatti előzetes letartóztatásból nemrég szabadult Gigi Becalit jelöli miniszterelnöknek. Mint arról beszámoltunk, a Szociáldemokrata Párt Mircea Geoană pártelnököt jelölte az államfői tisztségre. Az elnökválasztás időpontját egyébként még nem tűzték ki, de várhatóan valamikor november folyamán rendezik meg. Az államfő a PDLvel ünnepelt A hétvége amúgy a kampány jegyében telt: a hivatalosan pénteken elkezdődött európai parlamenti választási küzdelem nyitányaként a DemokrataLiberális Párt (PDL) mutatta be jelöltjeit. A rendezvényen a párt korábbi elnöke, Traian Băsescu államfő is jelen volt. A politikus arra kérte a pártot, hogy az európai törvényhozási megmérettetésre koncentráljon elsősorban, nem pedig az év végén esedékes elnökválas ztásra. „Az EPválasztásokat a jelek szerint az összes párt figyelmen kívül hagyja, és máris elnökválasztási kampányba kezdtek. Nem tudom, miért sietnek ennyire, hiszen a győztes kiléte a választások nyomán derül ki, nem pedig az alapján, hogy ki kezd el hamarabb kampányolni” – vélte az államfő, aki szerint a pártoknak oly módon kell a kampány során az európai kérdéseket fölvetniük a választók előtt, hogy a június 7i választáson minél nagyobb
