Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-08
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 05.08 . 11 Javier Solana, az Európai Bizottság kül- és biztonságpolitikai főképviselője aláhúzta, hogy a kezdeményezés "nem irányul senki ellen, és főleg nem Oroszország el len". Solana Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szavaira reagált, aki még szerdán kijelentette: Oroszország aggódik az EU törekvései miatt. Mindhárom uniós képviselő azt hangsúlyozta: meggyőződése, hogy a program megvalósítása hozzájárul úgy az Európai Unió, mint a keleti határain fekvő országok stabilitásának és biztonságának növeléséhez. vissza Csak mítosz a jó magyarszlovák kapcsolat? Kitekintő / Új Szó 2009. május 8., péntek Az elmúlt évek szlovákiai választási eredményei – így a legutóbbi államfőválasztás is – arra engednek következtetni, hogy nem csak a nacionalista politikusokat terheli felelősség a megromlott magyarszlovák viszonyért. Az egyszerű embereknek nincs egymással semmi gondjuk, csak a politikusok hergelik a kedélyeket – gyakran hallhatunk ilyen típusú megjegyzéseket a politikusok és a szakemberek szájából is. Ha nem lenne pár nacionalista politikus a Duna mindkét oldalán, akkor minden rendben lenne – teszik hozzá. Az elmúlt évek választási eredmény ei viszont nem ezt igazolják, és érvényes ez a legutóbbi államfőválasztásra is. A déli járások nagy részében egy hónappal ezelőtt Iveta Radičová nyert a jelenlegi köztársasági elnökkel szemben, nem egy járásban megsemmisítő vereséget mért ellenfelére. Soka n ezt az eredményt úgy értékelték, hogy a déli, vegyesen lakott területeken nem volt olyan hatékony a nacionalista propaganda, mert ahol láttak már „élő magyar embert”, ott nem lehet velünk riogatni. Az eredmények részletes elemzése viszont mást mutat. A m agyarlakta járásokban azért nyert Radičovára, mert a magyarok rá voksoltak. Ha a szlovák szavazókon múlt volna, a déli járások túlnyomó többségében is Gašparovič diadalmaskodik. 16ból 12ben Gašparovič A 16 magyarlakta járásban – nem számítva a pozsonyi é s kassai városi járásokat – a statisztikai hivatal adatai szerint 63 százalékos a szlovákok aránya. Ezekben a járásokban az államfőválasztás második körében Ivan Gašparovič a szavazatok nem egész 40 százalékát szerezte meg. Ha abból a feltételezésből indul unk ki, hogy a magyarok elenyésző része szavazott a jelenlegi államfőre – Gašparovič tehát gyakorlatilag csak szlovákoktól kapott voksokat – , és járásonként a magyarok és szlovákok szavazókedve hasonló volt, kiszámíthatjuk, kit választottak a déli járásban élő szlovákok. A 16 járás közül 12ben a Smer és az SNS közös jelöltje magabiztosan győzött a szlovákok körében, két járásban szoros volt az eredmény, kettőben pedig Radičovára szavazott a szlovákok többsége. A legalacsonyabb támogatottsága a Dunaszerdahe lyi járásban volt a jelenlegi államfőnek, de még itt is minden harmadik szlovák rá voksolt. vissza Szerbia felrúgná Koszovó terveit Kitekintő - VARGA TAMÁS 2009. május 7., csütörtök Koszovói tisztviselők jelezték: ors záguk bebiztosította tagságát a Nemzetközi Valutaalapnál. A kormány célja, hogy beépüljenek a nemzetközi közösség szervezeteibe, ám ez roppant nehéz lesz olyan területeken, ahol egyhangú döntés kell a felvételhez. Oroszország és Szerbia jó eséllyell útonú tfélen akadályozni fogja ezeket a folyamatokat. Moszkva és Belgrád az IMFnél is megpróbált keresztbe tenni, ám az intézmény belső szavazási rendszere az alaphoz történő pénzügyi hozzájárulás függvényében a nyugati országoknak kedvez, amelyek túlnyomórészt támogatták Koszovó függetlenségét. Mindamellett számos EU és NATO tagállam, így például Spanyolország, Románia és Görögország is szembehelyezkedett az albánok elszakadási törekvéseivel, viszont a görögök ennek ellenére is támogatták az IMF ajánlatát. Szer bia azzal példálózik, hogy az ENSZ 192 tagállamából 134 a mai napig nem ismerte el Koszovót. Ahhoz viszont kétség sem fér, hogy az IMFbefogadás legalább annyira gyökerezik (ha nem jobban) a gazdasági válság következményeiben, mint Koszovó nemzetközi elism erésének igényében. Amennyiben ez nem történt volna meg, az EU kénytelen lett volna egyedül megoldani a kis ország problémáit, ehhez pedig valljuk be, nem sok kedvük van. A Koszovóval szomszédos Szerbia és Bosznia szintén bejelentkeztek már IMFhitelért, é s több mint valószínű, hogy most Pristina is beáll ebbe a sorba. Az EU nem szeretne biztosítékok nélkül fizetni, viszont az IMFhitel
