Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-07
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 05.07 . 38 Ön támogatja a kettős ál lampolgárságot? - A kettős állampolgárság intézményét természetesen támogatom, ez sajátos helyzetekre jó megoldás. Ott persze nem illik ilyet mondani, ahol a másik állam törvénye ezt tiltja, például Ukrajnában. Egyébként nem a magyaroktól tartanak, ők att ól félnek, hogy Moszkva tömegesen adná meg az orosz állampolgárságot, és akkor Ukrajna már nem is létezne. Kicsit hasonló helyzet alakult most ki, hogy Bukarest nagyon bőkezűen osztogatta Moldáviában a román állampolgárságot. Tehát én azt mondom, hogy az i ntézménnyel, annak egyéni alkalmazásával messzemenően egyetértek. Ez egy alkalmas eszköz sokféle sajátos probléma megoldására, de tömegesen nem jó megoldás. Vagyis olyan formában nem támogatja, ahogyan azon a bizonyos december ötödikén szavaztunk róla... - Úgy nem jó megoldás, mert zavaros helyzetet teremt. Ettől azonban még nagyon fontosnak gondolom a határon túli magyarok anyaországgal való kapcsolatát. Érdekes példák állnak előttünk mondjuk, Németországban, ahol évekig dolgoztam nagykövetként. Úgy ápo lják a kapcsolatot a magyarországi németséggel, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnek a közösségekre. Soha egyetlen magyarországi német nem állt elő azzal az igénnyel, hogy német állampolgárságot is akar. De a franciák is több figyelmet fordítanak a közösségek kulturális kötődésére. Például az iskoláknak, színházaknak elég sok pénzt adnak, mert azt mondják, hogy az olyan hely, amely összetart, ugyanakkor nem tesz éles különbséget azok között, akik oda betérnek, és tovább terjesztik a német vagy francia kultúrát. Erdélyben, ahol inkább jártas vagyok és kicsit kötődöm is oda, ez különösen fontos. Annyiféle identitás van: román név és színmagyar kultúra vagy fordítva, netán vegyesen. Közösségek és oktatás - ezekre kell figyeljünk, ha meg akarjuk tartani a magyar kul túra még ma is igen erős befolyását. Felvidék Ma, orientpress Módosítás ( 2009.05.06. ) vissza A cseh parlament jóváhagyta a Lisszaboni Szerződést Felvidékma 2009.05.06. A cseh parlament is jóváhagyta a Lisszab oni Szerződést. A dokumentum, amely új alapokra helyezi az Európai Unió működését, a 81tagú felsőházban 54 igen és 49 elutasító szavazatott kapott. „A szerződés ratifikálása fontos lépés volt Csehország életében. Számomra és a kormány számára is bizonyos fokú jóvátétel,” – jelentette ki Alexander Vondra, cseh kormányfőhelyettes. „Hazánk ezzel a döntéssel társul ahhoz a huszonöt tagországhoz, akik elhatározták, hogy az európai együttműködés új útjára lépnek. Jó hír ez minden uniós állampolgárnak, mint a Cs eh Köztársaság állampolgárainak is.” - Ezt a cseh külügyminiszter, Karel Schwarzenberg nyilatkozta a szerződés jóváhagyása után. A távozó kormányfő, Mirek Topolánek szerint, - aki a szerződést a szenátus elő terjesztette, - ugyan a szerződés jóváhagyása n em főnyeremény, de legalább „ajándék a csehek európai uniós tagságáért. Az elutasítása óhatatlanul az országot az orosz érdekszférába sodorta volna.” Épp a Topolánek vezette ODS- szenátorok szavazása volt a legkétségesebb Lisszabon ügyében. Végül a többség ük, 19ből 12en szavaztak a ratifikálás mellett. Csehország volt a másik uniós tagország, amely Írország mellett legtovább ellenállt a szerződés jóváhagyásának. A ratifikált szerződés most a szenátusból az államfő irodájába, Václav Klaus elnökhöz kerül, h ogy aláírásával jogerőre emelje. Eddig ezt azért nem tette meg, mert várt a szenátus felsőházának jóváhagyására. A iDnes.cz hírportál szerint, nem biztos, hogy a szerződés aláírása megtörténik. Közismert a cseh elnök unióellenessége. José Manuel Barroso, a z EK elnöke ennek ellenére reményét fejezte ki, hogy Klaus a jóváhagyott szerződést aláírásával Csehország számára hitelesíti azt. „Remélem, hogy a Cseh Alkotmányból eredő kötelességének a köztársasági elnök, Václav Klaus feltétel nélkül eleget tesz, mint ahogy a többi tagország is eleget tett alkotmányos kötelezettségének,” – írta Barosso a médiáknak küldött írásos nyilatkozatában. Felvidék Ma, Pravda, ddg vissza
