Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-06
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 05.06 . 17 - Az Egyesült Államokkal kapcsolatban világszerte ambivalensek az érzelmek: imádják a tömegkultúrát, az életmódot, több tízmillióan szeretnének itt élni, mégis sok az ellenérzés. Ennek forrásai sokrétű ek - mondta lapunknak a konzervatív publicistaként számon tartott Hollander. Elsőként a modernitást említi, ami különösen az arab társadalmak számára jelent veszélyforrást: aláássa a közösséget, elszigeteli az embereket, veszélyezteti a hagyományos értékek et. Olyan melléktermékei vannak, mint a bűnözés, a kábítószerezés, az öregek magukra maradása; sokak szemében ez Amerika. Mások, különösen az értelmiségiek azért bírálják, mert csalódtak benne. Hollander szerint ez törvényszerű. Az Egyesült Államok létrej öttekor nemes ideálokat képviselt, ez volt az az ország, ahol az alapító atyák és telepesek mindent jobban szerettek volna csinálni. Csakhogy az ideálokat nem mindig lehet megvalósítani. Hollander hozzáteszi, hogy ez a kritika főleg az országon belülről ér ződik gyakran: mi nem ilyen országot akartunk építeni, mondják sokan. Az antiamerikanizmus egyik fő alkotóeleme a bűnbakkeresés: az Egyesült Államok az egyetlen szuperhatalom, amely katonaigazdaságipolitikai vagy kulturális szálakon keresztül mindenütt jelen van. Így könnyű felelőssé tenni a világ összes problémájáért. - Amerikát mindenki ismeri, Amerikáról mindenki tud - fogalmaz Hollander. Mindig könnyű fogást találni rajta, ellentétben mondjuk a nyolcvanas évek Szovjetuniójával, ahová nem lehetett kön nyen bejutni és amiről a külvilág igen keveset tudott. A kritikának része az antikapitalizmus is: akinek magával a tőkés gazdasági berendezkedéssel kapcsolatban vannak fenntartásai, az szintén Amerikát bírálja, mint a különösen szabad, korlátok nélküli kap italizmus megtestesítőjét. Hollander úgy gondolja, hogy bármit tesz Washington, az antiamerikanizmus alapjai nem szűnnek meg. Az iraki háború, a guantánamói fogolytábor és George W. Bush személye sokat ártott ugyan az amerikaiak megítélésének, de a katoná k kivonása, a tábor bezárása és Bush eltűnése után is megmarad a modernitással szembeni félelem az erre gyakrabban fanatikusan reagáló arab világban, vagy az Izraelellenesség, amely az antiamerikanizmussal szorosan összefonódik. A professzor ugyanakkor ú gy véli: Amerika igenis képes tanulni a saját hibáiból, és az amerikaiak nagy része hajlik az önkritikára. Ez saját magára is igaz: az iraki háború első hónapjai után még lelkesen üdvözölte Szaddám Huszein eltávolítását, de ma már úgy látja, az inváziót ne m jól tervezték és valósították meg, nem küldtek elég katonát, és nem figyeltek oda azokra, akik óvtak a gyors demokratizálás illúziójától. Azt azonban továbbra sem hiszi, hogy Washington egy centet is nyert volna az invázióval - anyagi érdekek helyett ink ább az amerikai idealizmust látja a vietnami háború, az afganisztáni bevonulás vagy a két öbölháború hátterében. Vajon Európa megszeretie ismét Amerikát, vagy marad a Robert Kagan neokonzervatív történész által néhány éve felvázolt antagonisztikus ellent ét az erős Mars és a folyton kompromisszumokra hajló Vénusz között? - A gazdasági versengés megmarad, de a kulturális gyökereink ugyanazok. Az európai elitek ráadásul szeretik Obamát, és a problémák is hasonlóak lesznek az Atlantióceán két partján, mint a bevándorlás. De míg Amerikának sikerül megemésztenie a rengeteg bevándorlót, Európának sokkal nehezebb dolga lesz - figyelmeztet. És persze az is igaz, hogy Amerika agresszívebb marad, hiszen megteheti. Hadseregének mindig van utánpótlása - a szegény, be vándorló családok számára ez a mai napig felemelkedési lehetőség. Elégedetlen spanyolok, hollandok és németek Tizenhat országban mérte Amerika megítélését a Readers' Digest 2008as felmérése: ebben világméretű Amerikaellenességnek nem volt nyoma, a vélemények főként seml egesek. Csupán néhány országban haladta meg valamivel a kritikusok aránya a szimpatizánsokét - ide tartozott Mexikó és Kanada, a legnépesebb muzulmán állam, Indonézia és az európaiak közül Spanyolország, Hollandia és Németország. De az enyhe ellenszenv nem akadálya annak, hogy a mexikóiak egyharmada, a kanadaiak egynegyede, a spanyolok egyharmada és a hollandok 55 százaléka szívesen élne az USAban. vissza
