Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-06
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 05.06 . 12 Aggodalomra ad okot, hogy – a közvéleménykutatások alapján – ismét tényezővé válhat az előző parlamenti választásokon a parlamentből kibukott szélsőségesen nacionalista és magyarellenes Nagy Románia Párt, melyne k népszerűsége felment 7 százalékra. Mindez nem választható el attól az általános trendtől, mely szerint a szociális feszültségek elősegítik a radikálisok térnyerését. Moldova kampánytéma A gazdasági válság mellett a belpolitikai életet erősen megrázta a moldovai elnökválasztást követő incidens. A román sajtó, Románia vezető értelmiségei teljesen nyíltan beszélnek arról, hogy az Európa legszegényebb államaként számon tartott Moldovának Románia részévé kell válnia. A hivatalos politika a felszínen igyeke zett óvatosabban fogalmazni, figyelembe véve a NATO és az EU esetleges negatív hozzáállását bármilyen újraegyesítési törekvéshez. Mindez azonban nem gátolta Bukarestet abban, hogy titkosszolgálatain keresztül Moldovában olyan pártokat, civilszervezeteket é s médiákat támogasson anyagilag, melyek a román újraegyesítéshez pozitívan állnak hozzá. Ehhez járul hozz á, hogy az EUcsatlakozás előtt moldovai állampolgárok százezrei kaptak román állampolgárságot, illetve moldovai diákok ezrei tanulnak román egyetemeken. Basescu tehetetlen? A moldovai választásokat követő kisinyovi incidensekkel párhuzamosan a román köz vélemény „puhasággal”, határozatlansággal vádolta meg Traian Bacescut. (A moldovai választásokon nyertes Kommunista Párt az önállóság híve, míg az eredményt el nem ismerő ellenzék inkább románpárti). Válaszként a köztársasági elnök ismét tömeges kettős áll ampolgárság megadásának a lehetőségét vetette fel. Ez azonban azonnal kiváltotta Brüsszel tiltakozását. Azóta az elnök „tehetetlenségének” a témáját kivétel nélkül minden román politikai erő napirenden tartja, aminek köszönhetően Bacescu népszerűsége vis sza is esett. Magyar szempontból érdemes megemlíteni, hogy Markó Béla azon kijelentésével, mely szerint az erdélyi magyarság számára a kettős állampolgárság az EUtagság miatt már nem téma, gyakorlatilag megakadályozta, hogy a magyarok bármilyen, Moldováva l kapcsolatos politikai spekuláció részeseivé váljanak. Ám nem hagyható figyelmen kívül, hogy a gagauzoknak biztosított önkormányzatisággal, az orosz anyanyelvűek nyelvi jogaival és a transznisztriai konfliktus megoldására felajánlott autonómia révén Mold ovában több jogot biztosítanak a kisebbségeknek, mint amennyivel az erdélyi magyarok rendelkeznek. Létrejött a magyar egység Azzal, hogy a Tőkés László által fémjelzett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az RMDSZ összefogott az EPválasztásokra, létrejött a magyar egység. Innentől kezdve a szereplés azon múlik, hogy mennyire lesz képes mozgósítani hagyományos bázisát az RMDSZ, mennyire lesz képes még egyszer megszólítani az RMDSZszel kritikus magyar szavazókat Tőkés László és mennyire fogják honorálni a ma gyar választók az összefogás tényét. A közvéleménykutatások egyelőre biztatóak, hét százalékot jósolnak a magyar listának (ilyen magasan az RMDSZ nagyon régen állt). Nem kizárt, hogy az országosan csökkenő részvételi kedv is segíthet a magyaroknak. Itt azonban figyelembe kell venni, hogy a legutolsó EPválasztásokon tapasztalható, arányaiban jóval magasabb magyar részvétel annak is köszönhető volt, hogy az akkori „magyarmagyar” párharc, vagyis Tőkés László és a az RMDSZ külön indulása miatt a voksolásna k nagyobb tétje volt annál, mint hogy ki képviseli a magyarokat Brüsszelben. A magyarok lehetnek a mérleg nyelve Egy sikeres magyar szereplésnek az lehet a legfontosabb hozadéka, hogy a román belpolitikának továbbra is számolnia kell a magyarokkal. Erre utal, hogy Traian Bacescu ellátogatott az RMDSZ kolozsvári kongresszusára.
