Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-06
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 05.06 . 9 államalkotó nép - a bosnyák, a szerb és a horvát - demokratikusan választott, legitim képviselőinek megegyezése útján lehetségesek. Hasonlóan nyilatkozott Mirko Cvetković szerb kormányfő is a főképviselővel külön folytatott megbeszélésén. BoszniaHercegovinát a 2006os parlamenti választások óta ismét etnikai ellentéteken alapuló politikai feszültség bénítja. Az ellentétek az idei év elején kiéleződtek. Boszniai szerb vezetők az ország mintegy felén létrejött államalakulatuk , a boszniai Szerb Köztársaság (RS) elszakadására szólítottak fel, míg a bosnyákok - akik a horvátokkal közös államalakulatban az ország másik felén élnek - az RS felszámolását szorgalmazták. A két államalakulat nagy önállóságot élvez, a központi kormány h atásköre gyenge. BoszniaHercegovina az Európai Unió tagjává szeretne válni. Az unió szorgalmazza a boszniai központi intézmények hatékonyabbá tételét, az ehhez szükséges reformokról azonban a helyi vezetők eddig képtelenek voltak megegyezni. vi ssza Tanácskozás a Duna menti együttműködésről Echo TV 20090506 A Duna menti államok közötti politikai, gazdasági és kulturális együttműködésről, az egyes régiók közötti kapcsolatok erősítéséről tartanak találkozót szerdán a badenwürttembergi Ulm ban. Az úgynevezett Duna Csúcs szervezőinek az a célja, hogy a részvevők közös nyilatkozatban álljanak ki egy Európai Duna Stratégia megalkotása mellett és annak kidolgozására kérjék fel az Európai Bizottságot. A német tartomány miniszterelnöke, Günther Oettinger hét ország kormányát hívta meg az újabb, immár hatodik Duna menti találkozóra. A részvevő országokat miniszterelnökök, kormányfőhelyettesek, illetve külügyminiszterek képviselik, Magyarországot Balázs Péter, a külügyi tárca új vezetője. Külö n képviselik magukat egyes tartományok is, így a németországi BadenWürttemberg és Bajorország mellett AlsóAusztria, FelsőAusztria és az önálló tartománynak számító Bécs is. vissza Jobbközép többség várható az EPben Hírsz erző 20090506 07:51 Közvéleménykutató intézetek felméréseiből és politikai kutatóműhelyek elemzéseiből az is kiderül: várhatóan tovább csökken a szavazói érdeklődés. A jobbközép többség fennmaradása várható az Európai Parlamentben (EP) a június 4. és 7. között tartandó választások után is, de ez tulajdonképpen mellékes ahhoz képest, hogy várhatóan tovább csökken a szavazói érdeklődés - derül ki meglehetősen egybehangzóan közvéleménykutató intézetek felméréseiből és politikai kutatóműhelyek elemzéseib ől. Az EPképviselőket 1979 óta választja közvetlenül az uniós tagországok lakossága. A részvételi hajlandóság azonban a kezdeti lelkesedés után az elmúlt harminc évben fokozatosan csökkent. Egyes előrejelzések szerint idén a választásra jogosult 375 mil lió európai polgárnak csupán mintegy egyharmada szavaz majd. Ez jócskán elhomályosíthatja bármelyik politikai oldal győzelmének fényét. A részvételi arány számít Öt évvel ezelőtt még 45 százalékos volt a részvételi arány. Ha valóban ilyen nagy lesz a ré szvétel visszaesése, az az elért helyezéstől függetlenül az egész európai politikai elit számára vészcsengőt kell majd, hogy jelentsen: az emberek egyre kevésbé gondolják, hogy fontos szerepet játszik az életükben az Európai Parlament, amely pedig a korább i években a tagállami kormányokat képviselő tanács mellett úgynevezett együttdöntési jogot szerzett magának számos lényeges kérdéskörben.
