Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 04.03 . 20 Székely Városok Szövetségének tagjait fogadta az államfő Budapest, 2009. április 2., csütörtök (MTI) - Székelyföld politikai helyzete és a területi autonómia kérdése is szóba került azon a tanácskozáson, melyet a Székely Városok Szövetségének tagjai folytattak a köztársasági elnökkel csütörtökön a Sándorpalotában. A résztvevők az autonómiaigény fenntartása mellett gyakorlati lehetőségként a Romániában zajló decentral izációs folyamat kihasználásáról is tájékoztatták az államfőt - közölte a KEH csütörtökön az MTIvel. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke a találkozó után elmondta: ez az első alkalom, hogy a köztársasági elnök székelyföldi megyei tanácselnök ökkel, önkormányzati vezetőkkel, polgármesterekkel tanácskozott. Mint mondta, az államfőnek vázolták a székelyföldi fejlesztési programokat. Hozzátette: a megbeszélésen Székelyföld politikai helyzete, a területi autonómia kérdése is felmerült. Borb oly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke elmondta: megköszönték az államfőnek, hogy március 14én elment Székelyföldre, ünnepelni a határon túli magyarokkal. Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere kiemelte: tájékoztatták az államfőt arról is, hogy a romániai parlamenti választások után mennyiben változott a helyzet Székelyföldön. Az új kormány megpróbálta a magyar tisztségviselőket leváltani a tisztségükből, ezért megmozdulások voltak - mondta. Kiemelte: Székelyföldön az aszimmetrikus autonómia elvét támogatják, ami azt jelenti, hogy minden régiónak akkora legyen az autonómiája, amekkorát az a régió szeretne. A Székely Városok Szövetségének tagjai hangsúlyozták azt is: a megbeszélésen szó volt konkrét székelyföldi fejlesztési tervekről is, m int például a Szent Anna tó felé vezető út rehabilitálása, valamint magának a tónak a rendbetétele. A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) közleményében beszámolt arról, hogy Sólyom László köztársasági elnök fogadta Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács és Tamás Sándort, a Kovászna Megyei Tanács elnökét, illetve Antal Árpádot, Sepsiszentgyörgy, Bunta Leventét, Székelyudvarhely, Mezei Jánost, Gyergyószentmiklós, Rácz Károlyt, Kézdivásárhely és Péter Ferencet, Szováta polgármesterét. A két székely megy e fejlesztési kérdéseiről, perspektíváiról tájékoztatta a magyar államfőt a romániai parlamenti választások után kialakult helyzetben - olvasható a közleményben. Mint írták, a Székely Városok Szövetségének tagjai bemutatták a térség közös fejlesztési p rojekjeit, emellett további terveikkel összefüggésben Sólyom László támogatását kérték európai uniós pályázataik előkészítésének magyarországi szakmai segítéséhez, a testvérvárosi kapcsolatok európai kiépítéséhez, továbbá egy Székelyföld monográfia elkészí téséhez és kiadásához, illetve a Magyar Tudományos Akadémia fokozottabb szerepvállalásához a térségben. A résztvevők az autonómiaigény fenntartása mellett gyakorlati lehetőségként a Romániában zajló decentralizációs folyamat kihasználásáról is tájékoz tatták a magyar államfőt - olvasható a közleményben. vissza Tovább kell húzni a nadrágszíjat a régióban VG 20090403 Takarékosság. A költségvetési kiadások lefaragása egyre sürgetőbbé válik a kelet- és középeurópai régi ó több országában is. Lettországban, Ukrajnában és Szerbiában a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által már rendelkezésre bocsátott készenléti hitelkeret újabb részletének lehívása a tét, Litvániában pedig a már küszöbönálló államcsőd elkerülése. Az ukrán költsé gvetési nehézségeket politikai patthelyzet súlyosbítja: a kijevi parlamenti ellenzék ellehetetlenítette az IMFhitelfolyam helyreállítására irányuló intézkedésekről szóló vitát. Viktor Janukovics, az oroszbarát Régiók Pártjának vezére híveivel „Mondjanak l e a vezetők, vessünk véget a válságnak!” feliratú plakátokat aggatott ki tegnap az ülésteremben. Lettországban a gazdasági válság már korábban térdre kényszerítette a kabinetet, de a Valdis Dombrovskis vezette új kormány sem tudta megakadályozni, hogy az I MF és az EU befagyassza a 7,5 milliárd eurós keret újabb részletének folyósítását. Az IMF a márciusi utalást halasztotta el, míg Brüsszel a júniusban esedékes egymilliárd eurót jegelte egészen addig, amíg a deficitet nem sikerül a GDP 5 százaléka körüli ös szegre leszorítani. Andrius Kubilis litván miniszterelnök tegnap nyíltan az államcsőd elkerülésének szükségességére hivatkozva sürgetett nagyobb lefaragásokat. A vilniusi kabinet így újabb 1,15 milliárd dollár értékű visszafogást tervez áprilisra.
